Belenéztünk a Jönnek a románok című brit sorozatba
F.J. 2015. február 19. 17:03, utolsó frissítés: 20:13Szerintünk még arra is van esély, hogy Nigel Farage Ukip-elnök elpityeredjen rajta.
A Channel 4 brit tévécsatorna Jönnek a románok címmel dokumentumfilm-sorozatot indított, amelyben olyan romániaiakat mutat be, akik munkát keresni mentek a szigetországba.
A sorozat első részét a héten sugározták, és máris kapott hideget, meleget is. Érdekes módon az általunk szemlézett orgánumok között a legtöbb pozitív kritikát a sajtótól kapta, a legvehemensebben pedig a nagy-britanniai román közösség tagjai támadták a készítőkre.
Szerintünk a sorozatban éppen az van meg, amit talán a briteknél kialakult kolduló, ingyenélő, valamint a szociális rendszereket megterhelő román bevándorló képéből kimaradt. Ez az a sorozat, ahol a brit polgár könnyen emészthető tálalásban szembesülhet
a kelet-európai bevándorló nyomorúságával, vagy akár a számára valószínűleg banálisnak tűnő szükségleteivel.
Könnyen érthetővé válik az is, hogy milyen motivációi lehetnek egy bevándorlónak, mennyire sanyarú körülmények között kell boldoguljon, valamint hogy milyen hazugságokkal kényszerül kivágni magát az otthoni valamint a brit hatóságok elvárásaival szemben. Kis túlzással mondhatnánk, hogy ez az a sorozat, amely még a bevándorló-ellenes Nigel Farage Ukip-elnököt is el tudná érzékenyíteni.
A történetekben szépen el van rejtve az is, hogy a szociális szolgáltatásokért azért nem az országban dolgozó románok többsége áll sorban, hanem csak mintegy 2500-an, vagy például az is, hogy „összesen sokkal több adót fizetnek, mint amennyit kapnak” a szociális rendszereken keresztül.
Nem meglepő módon kissé eltúlzott az, hogy milyen gyakran mutatják meg a filmben a romániai kilátástalanságot: megjelenik a lepukkant nagyváradi cigánytelep és annak mély-szegénységben élő lakói, emellett kiderül, kiszolgáltatottságuk sem szűnik meg, miután Nagy-Britanniába kerültek. Nem tudnak az ország nyelvén és az utcán alszanak. De ugyanakkor az is benne van, hogy ezek az emberek szeretik Romániát, kötődnek szépségeihez, és hogy mindent megtesznek egy olyan munkahelyért, amelyiket
a britek többsége – lássuk be – nem csinálna szívesen.
Nagy-Britanniában a frissen bevándoroltak számára a megpróbáltatások azonban még komolyabbak. Az egyikük, Ștefan, a lánya lábát szeretné megműttetni, míg a másik, Sandu, egyszerűen ki szeretne törni a nagyváradi gettó kilátástalanságából fiával és legjobb barátjával együtt.
A sorozat annyiban nagyon őszinte, hogy a szereplők másfajta motivációit sem rejti véka alá: így a lánya lábát megműttetni akaró férfi segélyhez folyamodik és ingyen megjavíttatja a fogait. Szó esik arról is, hogy a bevándorlók igenis élnek a rendszer mindenfajta kedvezményeivel. A férfi a pénz jó részét hazaküldi, angolul tanul, majd utcaseprő lesz. Mint a kritikákban meg is jegyzik, Ștefan példája a britek egyik rémálma: hazaküldi a segélyét, ingyen megjavíttatja a fogait. Azonban ezután lépésről lépésre árnyalódik a kép: egy olyan apa tűnik fel, aki az adott lehetetlen helyzetből kiindulva „áldozza fel” magát egy magasztos célért: a lánya lábának a megműttetéséért.
A történet másik főszereplője, Sandu és legjobb barátja végül, nem létező angol tudásuk miatt, haza kell térjenek, viszont a nagyobbik fiú munkát talál és Nagy-Britanniában marad.
A három karakter mellett a narrátort halljuk, aki többször is hangsúlyozza, hogy büszke arra, hogy cigány. Az ő történetét a sorozatban elhangzó ígérete szerint a következő két részben fogjuk megismerni.
A kritikák között visszatérő elemnek számít az, hogy ugyan felvonultattak három karaktert, amelyek nagyrészt megfeleltethetőek a legfőbb romániaiakhoz kötődő sztereotípiáknak, de semmivel sem járultak hozzá a bevándorlókról kialakult kép árnyalásához.
Răzvan Constantinescu, a bristoli román közösségért felelős diplomata azt mondta, hogy a sorozatban eddig felsorakoztatott példák inkább sértőek a közösség számára, ugyanis eltekintettek a „közösség keményen dolgozó részétől”.
Ezt a nézetet osztja a Ion Jinga is, Románia nagy-britanniai nagykövete is. Ugyanakkor az Essex-i Egyetem rektora, reagálva a sorozat első részére, kiemelte, hogy a román diákok a „sajátos részeit képezik a nemzetközi családjuknak”, valamint hogy a diákok közül az egyik legszorgosabban dolgozóknak számítanak.
A The Guardian ezzel szemben pozitívan értékelte a sorozat első részét, szerintük a sorozat első része szórakoztató, kiegyensúlyozott és „tragédiákkal teli”.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
