2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Miért pont most ragadtak ernyőt a hongkongi fiatalok?

MTI-háttér 2014. szeptember 30. 16:25, utolsó frissítés: 2014. október 21. 11:52

Semmilyen követelésüket nem hajlandók teljesíteni, pedig a legforgalmasabb csomópontokat bénítják meg a tüntetők. A tét a szereplőktől függően más és más.


Hongkongban a jelek szerint az utakon, a központi üzleti negyedben a tüntetők - elsősorban diákok - tartós jelenlétére lehet számítani, s a kormányzat sem a városban, sem Pekingben nem mutat hajlandóságot arra, hogy bármit is teljesítsen azokból a követelésekből, amelyeket az úgynevezett demokrácia-pártiak megfogalmaztak. Mindenesetre az "esernyős forradalom" tétje az események szereplőitől függetlenül más és más.




A világ egyik legszabadabb szegletében több mint 150 év brit gyarmati uralom után, az elmúlt több mint másfél évtizedben rendszeresen tartottak tüntetéseket, lévén, hogy a különleges közigazgatási övezetben egy, a szárazföldi kínaitól merőben eltérő társadalmi berendezkedési forma érvényesül, aminek egyik lényege épp a különböző polgári szabadságjogok tiszteletben tartása. (Edward Snowden, az amerikai titkos adatgyűjtés kiszivárogtatója a maga bevallása szerint sem véletlenül választotta menekülése első célállomásául Hongkongot.)

A mostani megmozdulás mindazonáltal más, mint a többi, mert egy olyan engedetlenségi mozgalom áll a hátterében, amely kiterjedt, nagyszabású akciót dolgozott ki Ázsia egyik fontos pénzügyi központjában az üzleti negyed megbénítására. A Foglald el a központot! nem hivatalos népszavazást is szervezett, s hónapokon át fenyegetett az utak elfoglalásával arra az esetre, ha nem teljesítik a követelésüket, a szabad jelöltállítást a soron következő kormányzóválasztáson.




Peking úgy fogalmazott, hogy a hongkongi politikai reform részeként a demokrácia kiszélesítésének megnyilvánulása, hogy míg korábban soha nem választhattak a hongkongiak kormányzót (mert arra egy választási bizottság volt hivatott), most végre - az általános választójog érvényesítésével - ezt megtehetik. A jelölőbizottság összetételéről, tehát arról, hogy az minél tökéletesebben reprezentálja a különböző ágazatokat, szakmákat, érdekcsoportokat, magánszemélyeket, külön konzultációs folyamat beindítását ígérték.




A harcos demokratákat, a fiatal generációt azonban ezzel nem lehetetett sem meggyőzni, sem leszerelni. Ha már általános választójog, akkor legyen szabad a választhatóság is, ők nem szeretnének egyeztetéseket, hanem korlátozásmentes, "nyilvános" jelölést. Pártok, vagy civil szervezetek jelöltjeinek sorát szeretnék a listán látni.

Hongkong kormányzója kedden ismét megerősítette, hogy a jövőbeni választás mikéntjében nem hoznak kompromisszumot, s arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy a közterületek elfoglalásának komoly hatása van a több mint hétmilliós városban élő emberek mindennapjaira, vészhelyzetben a személyes biztonságukra, a város gazdasági fejlődésére és nemzetközi megítélésére. A tüntetések ára egyre nagyobb lesz - jegyezte meg Leung Csun-jing.




A jelenlegi demonstrációknak azonban minden bizonnyal nem az a tétje, hogy lesz-e ilyen jelölési-, választási rendszer. Sokkal inkább az, hogy meddig maradnak, maradhatnak ezrek, tízezrek az utcán, egy város fontos részét megbénítva. Mikor ér a békés "városfoglalás" ahhoz a ponthoz, amit már nem tolerál a városvezetés, mert - akár más civilek nyomására - rendet kell tennie? Mikor fogy el az üzleteiket, hivatalaikat, bankfiókjaikat bezárni kényszerült tulajdonosoknak, a veszteségeket elkönyvelni kénytelen üzletembereknek a türelme? Lesznek-e provokátorok, akik olyan fokú zavart keltenek, hogy a tömeg fékezhetetlenné válik, s az erőszak erőszakot szül?




Az ügy lényegén túl természetesen egyfajta presztízsharcról is szó van. Ki "packázik" kivel, és ki mennyire hagyja ezt, illetve végződhet-e úgy az egyébként messze nem "forradalmi" hangulatú demonstráció, hogy mindkét oldal úgy érezze: helyesen járt el, s végül ő kerekedett felül?

Az eseményeknek nem valós tétje az, hogy a hongkongi történéseknek lesz-e bármilyen hatásuk a szárazföldi Kínára, vagyis, hogy lehet-e például számítani szimpátiatüntetésekre ezen az oldalon. Az internet világának szárazföldi kínai cenzorai nagyüzemben dolgoznak, s állítólag már rekordot döntöttek a törlések méretét tekintve a hongkongi vonatkozású tartalmak eltávolításával. A kínai átlagpolgár tehát nem sejt semmit arról, ami Hongkongban történik, még akkor sem, ha véletlenül a CNN amerikai hírtelevíziót nézi. A hongkongi beszámolók idejére ugyanis elfeketedik a képernyő.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Kapcsolódó

Esernyős forradalom: többezer diák Hongkong utcáin

VilágRSS