Hiába tiltják: egyre olcsóbbak a kábítószerek, és a minőségük is egyre jobb
S. Z. 2013. október 03. 09:05, utolsó frissítés: 12:07Egy, az elmúlt 20 év adataira támaszkodó jelentés következtetései szerint a kereskedelmet legalizálni, a drogfüggőket pedig betegekként kell kezelni.
A drogháború egy nagy csőd – röviden összefoglalva ez a lényege annak a jelentésnek, amelyet az International Centre for Science in Drug Policy készített, az elmúlt 20 év rendelkezésre álló adataira támaszkodva. A British Medical Journal Open egészségügyi szaklapban közölt jelentés hét nemzetközi kábítószer-ellenőrző szervezet adataira támaszkodik.
A jelentés megállapítja, annak ellenére hogy a hatóságok hatalmas erőfeszítéseket tesznek a drogkereskedelem visszaszorítására, semmilyen jel nem mutat arra, hogy sikerrel járnának. Nemhogy nem sikerült visszaszorítani a termelést, az „utcán”, tehát az értékesítési lánc legalsó fokán
a kábítószerek egyre olcsóbbá válnak,
ugyanakkor pedig a minőségük is egyre jobb. A kutatók olyan piacokon nézték meg a kábítószer-utánpótlásra vonatkozó adatokat mint Európa, az Egyesült Államok és Ausztrália. A termelésre vonatkozó adatokat pedig a hagyományos kábítószer-termelő térségek, latin-amerikai, afganisztáni és délkelet-ázsiai kábítószer-fogásokra alapozták.
Kiderült, a kokaint leszámítva a kábítószerek tisztasága, illetve minősége általában növekedett 1990 és 2010 között. Ugyanakkor a kábítószerek fogyasztói ára egyre csökken: Európában például 74, illetve 51 százalékkal kerülnek kevesebbe az ópium-származékok és a kokain, mint húsz évvel ezelőtt.
Az adatok arról is árulkodnak, hogy egyre több marihuánát, kokaint és ópium-származékot foglalnak le. Ebből arra lehet következtetni, hogy
a globális termelés növekedett
– állítja a jelentés, mely kiemeli, a legtöbb ország drogstratégiájának kulcseleme a kábítószer-utánpótlás ellehetetlenítése.
Mindez annak ellenére, hogy egyre többen szólalnak fel a kábítószer-fogyasztás dekriminalizálása, illetve a kábítószer-termelés és kereskedelem tiltása mellett, a drogpiac ellenőrzésére való törekvés helyett annak szigorú szabályozásában és megadózásában látják a probléma megoldását.
A jelentés egyik szerzője, egyben a központ tudományos igazgatója, Dr. Evan Wood szerint a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos közpolitikáknak nem büntetőjogi, hanem közegészségügyi és közbiztonsági kérdésként kellene kezelniük a droghasználatot. Mivel világos, hogy eredménytelen erővel visszaszorítani a kábítószer-kereskedelmet, ezért a kábítószerek káros hatásainak minimalizálására, például
a drogfüggők kezelésére kell inkább törekedni.
Hasonló következtetésekre jut Ioan Grillo tényfeltáró újságíró is, aki több mint egy évtizede a helyszínen követi a Mexikóban dúló drogháborút. A latin-amerikai kábítószer-kereskedelemről írt könyvében, az El Narco-ban módszeresen végigjárja a kábítószer-kereskedelem összes szereplőjét, a hegyekben mákot, kokacserjét és marihuánát termelő mexikói paraszttól a közvetítőkön keresztül a drogbárókig és azok zsoldos alakulataiig, arra a következtetésre jutva, hogy amíg a kábítószer-termelés és eladás olyan hihetetlenül jövedelmező, mint jelenleg, a piac összes szereplőjének megéri fenntartani a jelenlegi állapotokat.
Az üzlet így néz ki: egy hektárnyi kokacserje leveleit mintegy 80 dollárért adja el a termelő paraszt. Az első feldolgozás után 1 kiló koka paszta (chagra) lesz ebből, amely 800 dollárt ér. Miközben a kilónyi pasztát laboratóriumban kokainná finomítják, súlya nem változik, ellenben értéke igen: Kolumbiában mintegy 2000 dollár egy tégla, az Egyesült Államokba becsempészve viszont már 34 ezer dollár.
Mire New Yorkban eladják, az egykilós tégla ára 120 ezer dollár – a finomítást és szállítást is lebonyolító drogkartellek tehát
hatezerszeres profitkulccsal dolgoznak.
Ebből a pénzből pedig bőven telik a legmodernebb csempész-technikák kifejlesztésére, a hatóságok és politikusok megvásárlására, bérgyilkosok alkalmazására, katonai lőfegyverek és muníció beszerzésére.
Nem csoda, hogy az Egyesült Államok déli határától kőhajításnyira, Mexikóban jelenleg véres háború folyik a drogkartellek és a hatóságok között, méghozzá úgy, hogy a kartellek magánhadseregeinek kiképzése és felszerelése semmiben nem különbözik a kormány speciális alakulatainak kiképzésétől és eszközeitől. Sőt, jellemzően épp a speciális alakulatok tagjait „csábítják át” a drogbárók.
Grillo szerint Mexikó bizonyos, kartellek által ellenőrzött területei már államok az államban.
A kartellek működtetnek számos közszolgáltatást,
például a közbiztonságot de facto ők garantálják, és szociális programokat működtetnek a legszegényebbek számára. Ezekben a térségekben a hatóságok célja már nem is a kartellek megsemmisítése, hanem azoknak a kordában tartása, egyfajta „modus vivendi” kialakítása.
A tét óriási: Grillo szerint szerint az utóbbi tíz évben a kábítószer-kereskedelem 250 milliárd dollárnyi profitot hozott az alvilágnak. Senki nem tudja azonban, hogy pontosan mekkora vagyonnal rendelkezhetnek a kábítószer-kereskedelem kulcsfigurái.
Pontos összegeket főként azért nehéz megbecsülni, mert a kábítószerből származó profitot legtöbbször a világ összes pontján található, teljesen legális vállalkozásokban mossák tisztára. A pénz ezután off-shore bankszámlákra, befektetési alapokba vándorol.
A mexikói drogkartellek annyira megerősödtek,
és üzleti tevékenységük annyira szerteágazó lett, hogy még egy nagyszabású, évekig tartó, nemzetközi szinten is összehangolt ellenkampány is legfeljebb csak időszakos zavart tud okozni a drogellátásban.
Grillo szerint éppen ezért a kábítószer-kereskedelem „kifehérítése” vagyis legális keretekbe való terelése és megadóztatása a megoldás. Ezzel két legyet is lehetne ütni egy csapásra: egyrészt nem az alvilág fölözné le a kábítószer-kereskedelemből származó busás profitot, másrészt pedig nem kellene dollármilliárdokat költeni a kartellek „kordában tartására”, a Mexikóban dúló véres háború pedig egyszerre megszűnne.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
