Snowden: az Obama-kormány tőletek fél!
hírösszefoglaló 2013. július 02. 14:12, utolsó frissítés: 14:22Európa felháborodott, hogy az USA lapjelentések szerint az EU tisztségviselőit is megfigyelte. Olyan ez, ahogyan az ellenségek bántak egymással a hidegháború idején – vélik egyesek.
Az amerikai titkosszolgálatok adatgyűjtési gyakorlatát kiszivárogtató Edward Snowden 21 országnak küldött politikai menedékjog-kérelmet – állítja a Wikileaks. A 21 ország a következő: Oroszország, Kína, Franciaország, Írország, Ausztria, Bolívia, Brazília, Kuba, Ecuador, Finnország, Németország, Izland, India, Olaszország, Hollandia, Nicaragua, Norvégia, Lengyelország, Spanyolország, Svájc és Venezuela. Oroszország és Norvégia megerősítette, hogy kaptak menedékjog-kérelmet.
Snowden június 23-án érkezett Moszkvába Hongkongból ecuadori menlevéllel, és állítólag azóta is a Seremetyjevo-2 repülőtér tranzitvárójában tartózkodik. Nincs érvényes úti okmánya és vízummal sem rendelkezik, ezért nem léphet be Oroszország területére. Repülőjegyet sem vásárolhat, így nem tudja elhagyni Moszkvát.
New York-i tüntetés Snowdenért. Fotók: Michael Fleshman/flickr
"Köszönjük, Edward, hogy a szabadságot választottad a paradicsom helyett"
A tömeges kérelemküldést egy neve elhallgatását kérő orosz illetékes kétségbeesett lépésnek nevezte, amire szerinte azután kényszerült a menekülő férfi, „miután Ecuador elutasította, hogy politikai menedéket biztosítson számára”.
Snowden Oroszországtól végül visszavonta a kérelmét, mivel a Kreml feltételeket támasztott befogadása ügyében – írja a BBC. A volt CIA-elemző azzal vádolta meg Barack Obama amerikai elnököt, hogy
nyomást gyakorol azokra az országokra, amelyekhez menedékjogért folyamodott.
Ahhoz, hogy Edward Snowden Moszkvában maradhasson, fel kell hagynia azzal, hogy kárt okoz amerikai partnereink érdekeinek, bármilyen furcsán is hangzik ez az én számból – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő hétfőn a gázexportáló országok moszkvai csúcstalálkozóját követően. Az orosz és az amerikai elnök a nap folyamán megállapodott arról, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és az FBI együttműködik "az Edward Snowden körül kialakult helyzet rendezésében".
"Oroszország soha senkinek senkit nem ad ki és ez nem áll szándékában" – jelentette ki ugyanakkor Putyin. "Legjobb esetben hírszerző ügynökeinket cseréltük ki azokra, akiket elfogtak, letartóztattak és elítéltek az Egyesült Államokban" – tette hozzá, megerősítve, Snowden nem orosz ügynök. Az orosz államfő azt állította: arról sincs tudomása, hogy Edward Snowden az egyik gázexportáló ország képviselőjével elutazna Moszkvából.
Nicolás Maduro venezuelai elnök, aki most Moszkvában tartózkodik, múlt szerdán kijelentette, hogy országa "csaknem bizonyosan" megadná a politikai menedékjogot a Washington által kémkedéssel vádolt amerikai informatikusnak, ha kérné.
Hongkongi szimpátiatüntetés. Fotók: See-Ming Lee/flickr
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja június elején kezdte kiszivárogtatni a sajtóban az NSA által végzett titkos internetes és telefonos adatmegfigyelés részleteit. A 30 éves férfi ellen büntetőeljárás indult az Egyesült Államokban.
Ha az orosz parlamenten múlt volna, Snowdennek már menedékjoga lenne Oroszországban – írja a BBC elemzője, aki szerint a hétfői Putyin-nyilatkozat azt üzeni, nem valószínű, hogy Snowden Moszkvában maradhat.
De hová mehetne?
Ecuador – amelynek londoni nagykövetsége fogadta be Julian Assange Wikileaks-alapítót – szintén megkapta Snowden menedékkérelmét. Rafael Correa elnök hétfőn az AFP-nek azt nyilatkozta, Snowden kérelmét megvizsgálják, ha sikerül eljutnia egy ecuadori nagykövetségre.
Fotók: Steve Rhodes
Snowden „államnélküli személyként” határozta meg magát, akit az amerikai kormány megakadályoz abban, hogy egy alapvető jogával, a menedékkéréssel éljen, mivel nyomást gyakorol azon országok vezetőire, ahová ő kérelemmel fordult, hogy elutasítsák befogadását.
Ezt az eljárást Snowden politikai agressziónak nevezte, amelynek célja a megfélemlítés: nem az ő megfélemlítése, hanem mindazoké, akik az ő útját követnék.
Európában felháborodással fogadták
azokat a lapjelentéseket, amelyek szerint az amerikai Nemzetbiztonság Ügynökség (NSA) célirányosan lehallgatja, kifürkészi az Európai Unió tisztségviselőit is.
Több országban bekérették az amerikai nagyköveteket, emellett az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyaránt sürgős tájékoztatást kért az ügyben az amerikai kormánytól, miután a Der Spiegel a hét végén egy 2010-es keltezésű dokumentum alapján arról számolt be, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgató berendezéseket telepített a bizottság washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáiba, emellett pedig
behatolt az EU belső számítógépes hálózatába is.
Ezáltal az amerikai ügynököknek lehetőségük nyílt beszélgetések lehallgatására, valamint dokumentumok és e-mailek olvasására. Az idézett dokumentum kifejezetten "támadási célpontként" említi az európaiakat. A hírmagazin szerint az NSA mintegy öt évvel ezelőtt az EU brüsszeli központjában is lehallgatást kezdeményezett.
Az amerikai titkosszolgálatok európai aktivitásáról szóló leleplezések már ezt megelőzően is felháborodást keltettek Európában. Kiderült, hogy az NSA adatgyűjtési és elemző programjával (PRISM) rendszeresen megfigyelte az internetet, és nem riadt vissza attól sem, hogy beleolvasson feddhetetlen külföldi állampolgárok internetes levelezésébe.
Obama az Angela Merkel német kancellárral tartott júniusi sajtóértekezletén még azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok nem kutakodott amerikai vagy európai állampolgárok hétköznapi e-mailjei között. A PRISM célja az volt, hogy a terrorizmus elleni harcban "életeket mentsen". A PRISM-botrány mindazonáltal Obama berlini látogatása során "lábjegyzet" maradt, az amerikai elnököt a német média nagyrészt ünnepelte.
A legújabb leleplezésekre viszont már éles hangú reagálások érkeztek. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kijelentette, hogy "sokkolták" a hírek, és arra figyelmeztetett, hogy a leleplezések "súlyos kihatással lesznek az EU és az Egyesült Államok kapcsolataira".
Az Európai Parlamentet nem kellene ellenségként kezelni
– háborgott a szocialista politikus. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger német igazságügyi minisztert a fejlemények arra emlékeztették, ahogyan "az ellenségek bántak egymással a hidegháború idején".
Michael Hayden nyugalmazott amerikai titkosszolgálati vezető kevés megértést mutatott az Atlanti-óceán másik oldalán tapasztalható, növekvő felháborodás iránt. Hayden Obama elődje, George W. Bush elnöksége alatt volt a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) főnöke, előtte pedig az NSA élén állt. Nem tud semmit az EU lehallgatásáról – állította vasárnap a CBS televízióban nyilatkozva -, de ha tudna róla, sem nem cáfolná, sem nem erősítené meg.
Három dolgot azonban megerősítene – folytatta Hayden. "Először: az Egyesült Államok folytat kémkedést. Másodszor: a magánszféra védelme az amerikai alkotmányban nem vonatkozik külföldiekre. És harmadszor: az európaiak, mielőtt a nemzetközi kémkedésre panaszkodnának, először nézzenek utána, mit tesznek a saját kormányaik".
Hétfőn John Kerry amerikai külügyminiszter Bruneiben nem cáfolta, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség lehallgatta az Európai Unió tisztségviselőit. "Nemcsak az amerikai kormány, a világ minden kormánya sokat tesz azért, hogy védje érdekeit és biztonságát, és minden információ ezt szolgálja. Ez nem szokatlan (gyakorlat)".
Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn nyugtalanítónak nevezte az uniós intézményekben folytatott esetleges amerikai hírszerző tevékenységgel kapcsolatos sajtóértesüléseket. A bizottság megkérte az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy mind Brüsszelben, mind Washingtonban vegye fel a kapcsolatot az amerikai hatóságokkal, hogy ellenőrizze az állítások valóságtartalmát. Az amerikaiak ellenőrzik, hogy pontosak-e a napvilágot látott információk, és erről amint lehet, értesítenek minket – tudatta Catherine Ashton, az EKSZ vezetője. Aggasztónak nevezte az ügyet, de ennél többet nem óhajtott hozzáfűzni, míg a részletek nem tisztázódnak. Ashton azóta személyesen az amerikai külügyminiszterrel, John Kerryvel is beszélt az ügyről – tudatta a bizottsági szóvivő, aki szerint
az EU most az amerikai hatóságok válaszára vár.
"Tisztánlátást és átláthatóságot várunk el partnereinktől és szövetségeseinktől, így az Egyesült Államoktól is" – húzta alá a szóvivő.
Michael Mann, Catherine Ashton szóvivője arról is említést tett, hogy a megfigyelésre, adatgyűjtésre utaló dokumentumok 2007 és 2010 közöttiek, a bizottság washingtoni képviselete 2010 áprilisában, a New York-i delegáció pedig a tavalyi év folyamán új épületbe költözött. Az új épületek teljesen új biztonsági berendezésekkel rendelkeznek – mutatott rá Mann. Azt is elmondta, hogy az "érzékeny" helyiségeket rendszeresen átvizsgálják, és a kommunikációs eszközöket is rendszeresen biztonsági ellenőrzésnek vetik alá. Mann tudatta: a híradásokat követően soron kívüli vizsgálatot is elrendeltek.
Arra a kérdésre, hogy észleltek-e korábban arra utaló jeleket, hogy az amerikaiak adatgyűjtést, hírszerző tevékenységet végezhetnek az uniós képviseleteken és intézményekben, Mann ennyit mondott: "ez új információ volt számunkra".
Nem folytathatók tárgyalások az Egyesült Államokkal, amíg Washington nem garantálja, hogy abbahagyja az Európai Unió és Franciaország elleni kémkedését – jelentette ki hétfőn Francois Hollande francia elnök. "Nem fogadhatunk el ilyen viselkedést partnerek és szövetségesek között" – fogalmazott Hollande. Hozzátette:
"Azt kérjük, hogy ennek azonnal legyen vége".
A francia elnök szerint "elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy magyarázatot kérjünk (Washingtontól)". "Megerősítést vagy cáfolatot várunk. Addig nem ítélkezhetünk" – hangsúlyozta az államfő. Hollande szerint köztudott, hogy vannak ellenőrzést igénylő rendszerek, például a terrorizmus elleni harc részeként, de "nem hiszem, hogy a nagykövetségeinken vagy az Európai Unióban lenne ilyen kockázat" – tette hozzá.
A francia elnök elmondta: Laurent Fabius külügyminiszter azonnal felveszi a kapcsolatot amerikai kollégájával, John Kerryvel, hogy magyarázatot és tájékoztatást kapjon mindenről. Ezenkívül a francia diplomácia vezetője a párizsi amerikai nagykövettel is találkozik, hogy tudassa vele: Párizs nem fogadhat el ilyen viselkedést a partnereitől és szövetségeseitől.
Amerikai illetékesek reagálása a Der Spiegel leleplezéseire az elmúlt hét végén a hallgatás volt. James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés (DNI) igazgatója annyit mondott, hogy az ügyben nem lesz "nyilvános állásfoglalás". "Az Egyesült Államok kormánya diplomáciai csatornákon keresztül megfelelő választ fog adni" – közölte. Terítékre kerül a téma a titkosszolgálatok munkájáról tartandó, néhány hete bejelentett transzatlanti szakértői megbeszélésen is. "Meg fogjuk vitatni ezeket a kérdéseket kétoldalúan is az EU-tagországokkal" – közölte az amerikai hírszerzési igazgató.
Ben Rhodes, Obama nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese csupán annyit mondott, hogy a titkosszolgálati munka érintett néhány, az Egyesült Államokkal igen szoros partneri viszonyban álló EU-tagállamot. "Megjegyzendő, hogy az európaiak nagyon szorosan együttműködtek velünk" – tette hozzá.
A tanzániai látogatásán tartózkodó Obama azt nyilatkozta, elemzik a sajtóban megjelent, európai lehallgatásokat leleplező cikkeket, és „amint megkapjuk a válaszokat, tudatjuk azokat európai szövetségeseinkkel”.
Forrás: BBC, Mediafax, MTI, The Guardian
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
