Újabb alkotmánymódosításról döntenek Magyarországon
2013. március 11. 14:56, utolsó frissítés: 17:37Az Alaptörvény negyedik frissítésével vége az alkotmányosságnak és jogállamnak – így az ellenzők, vagyis nagyjából mindenki, aki nem fideszes.
Hétfőn negyedszerre módosíthatja a tavaly év eleje óta hatályos alaptörvényt a magyar törvényhozás. A tervezett módosítások ellen civil szervezetek és az Európai Unió magas rangú tisztségviselői is tiltakoztak, mivel a változtatások alááshatják a jogállamiságot. A magyar kormány álláspontja az, hogy az alkotmánymódosítás megfelel a brüsszeli normáknak.
Az alaptörvény negyedik módosítását valamennyi kormánypárti képviselő előterjesztőként jegyzi. Az indítvány alkotmányba foglalná az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét – ugyanakkor a sokat kritizált választási regisztrációt nem tartalmazza a módosítás.
Az Ab-határozatok hatályukat vesztik
Az alkotmány része lehet a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említené az MSZP utódpárti felelősségét. Benne lehet továbbá az egyházak Országgyűlés általi elismerésének rendje, valamint a nemzetiségekre vonatkozó szabályok.
A javaslat kimondaná, hogy az alaptörvény tavaly januári hatálybalépése előtt meghozott Ab-határozatok hatályukat vesztik, de ez nem érinti az ezek által kifejtett joghatásokat.
Törvénytelen lehet hajléktalannak lenni
Az alaptörvénybe írnák, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja, hogy bárki közterületen éljen, illetve kimondanák, hogy a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Az előterjesztés az alkotmánynak a családdal kapcsolatos cikkelyét is kiegészítené, e szerint a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
Fontos változás, hogy a tervezet szerint az Ab csak az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül az alkotmányt.
Újabb korlátozása a sajtószabadságnak?
Alkotmányos erőre emelkedhet még az is, hogy a parlamenti és az európai parlamenti választások előtt az induló szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett és ingyenesen kell biztosítani a megjelenés lehetőségét, a kereskedelmi médiumokban viszont korlátozhatók a politikai hirdetések.
A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat közzétenni.
>> Az előterjesztés itt letölthető >>
A zárószavazás előtt álló javaslat ellen múlt csütörtökön a fővárosi Fidesz-székház udvarában, szombaton pedig az Országház melletti Alkotmány utcában tartottak demonstrációt. A résztvevők mindkét esetben az Ab épületéhez vonulva fejezték be megmozdulásukat, és új, a társadalom részvételével zajló alkotmányozást követeltek.
Barroso telefonált is
Az alkotmánymódosítás miatt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is aggodalmának adott hangot. Utóbbi az ügyben telefonon is egyeztetett a magyar kormányfővel.
Orbán Viktor ezt követően Barrosónak írt levelében arról tájékoztatta a brüsszeli testület elnökét, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett. Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője szerint az alaptörvény módosításával gyakorlatilag az Alkotmánybíróság kéréseit hajtja végre a parlament.
Áder vétója mentheti meg a helyzetet?
Sólyom László volt államfő, mestersége szerint alkotmányjogász egy, a Népszabadságban megjelent írásában amellett érvel, hogy amennyiben a módosítást hétfőn megszavazzák, egy lehetőség maradt: a köztársasági elnök vétója.
Sólyom szerint szólnak érvek amellett, hogy az alkotmány identitásának gyakorlati megváltoztatását, az alkotmányszöveg és a parlamenti többség gyakorlata közötti ellentmondást és ennek orvosolhatatlanná tételét a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság (Ab) elé vigye.
"Hiszen ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel" – fogalmaz Sólyom.
Az elnöknek értelmeznie kell hivatalát és hivatását
A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést. A végső döntés, az alaptörvény kötelező értelmezése pedig ma még az Ab lehetősége és kötelessége, mind a köztársasági elnök hatásköréről, mind pedig az adott alkotmánymódosítás alkotmányosságáról – hangsúlyozta a volt államfő.
Sólyom felhívja a figyelmet arra, hogy az alaptörvénybe szánt szabályok szinte mindegyikét az Ab korábban alapos vizsgálat alapján az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és megsemmisítette. A jelen alaptörvény-módosítás csak elvétve, és akkor is csak részben van tekintettel az Ab kifogásaira.
Nem a forma: a tartalom a gond
Nem mondható tehát, hogy most, amikor egyes szabályokat az átmeneti rendelkezések helyett az alkotmány szövegébe illesztenek, csupán az Ab határozatait követő, a formai hibákat orvosoló "kijavításról" lenne szó. A probléma gyökere ugyanis éppen az, ahogyan és amiért ezek a szabályok az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe kerültek – vélekedik.
Sólyom László felidézi, hogy a Fidesznek kétharmadot meghaladó parlamenti többséget hozó választások után rögtön tapasztalható volt a törekvés az országgyűlési többség hatalmának kiterjesztésére főleg a bírói hatalmi ág és az alkotmánybíráskodás kárára.
Alkotmány, mint a politikai csatározások eszköze
Az alkotmányban meghatározott politikai és jogi rendszer betűje és gyakorlata távolodni kezdett egymástól. Megkezdődött az alkotmány eszközkénti használata a napi politikai célok szolgálatában: az alkotmányt gyakran módosították, egyéni képviselői indítványra, érdemi vita nélkül. Az Alaptörvény hatálybalépéséig (2012. január 1.) 13 alkotmánymódosító törvény kétszer ennyi változtatást hajtott végre. Ez rombolta az alkotmány szilárdságát és tekintélyét, de a változások az alkotmány rendszerének alapjait még nem írták át.
A 2011 áprilisában meghozott alaptörvény eredeti szövege fenntartotta a korábbi alkotmány államszervezeti és alapjogi rendszerét. Az alkotmányosság védelme továbbra is az Ab feladata maradt. Ám éppen ettől kezdve elszabadult az a gyakorlat, hogy a parlament az Ab által alkotmányellenesnek nyilvánított törvényi rendelkezéseket beírta az alaptörvénybe, azzal a céllal, hogy azokat az Ab többé ne vizsgálhassa és ne semmisíthesse meg.
Az alaptörvénybe ütköző rendelkezéseket az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe vette fel a parlament. Ezzel a rutinná vált eljárással az Országgyűlés kormánytöbbsége az alaptörvénnyel ellenkező módon átalakította az alkotmányos rendszert. Az Ab mindenkire kötelező határozatát nem fogadta el, hanem felülbírálta, s magának tartotta fenn a jogot, hogy az alkotmányosság kérdésében a végső szót kimondja.
Sólyom szerint ez a rendszer ismerős az alkotmánybíráskodás korai szocialista előképeiből, ahol az alkotmányjogi tanácsok vagy akár alkotmánybíróságnak nevezett szervek a törvényeket nem semmisíthették meg, hanem végső soron a parlament döntött. Viszont a magyar demokrácia éppen ezzel a rendszerrel szemben hozta létre a valódi alkotmánybíróságot, amelynek az alkotmányosságot a törvényhozóval szemben is garantáló szerepét és jogállását az alaptörvény kifejezetten fönntartotta.
Egy kétharmados többség ezentúl azt tesz, amit akar
Az Ab a helyzet és alkotmányos kötelessége kényszere alatt megindult arrafelé, hogy a módosítások felülvizsgálatával megőrizze az alaptörvény önazonosságát. A negyedik alaptörvény-módosítás éppen ezt az utat zárja el Sólyom László szerint. Mint írja, az kifejezetten kimondja, hogy az Ab az alaptörvényt és az alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.
Ennek megfelelően kizárólag az eljárási követelményekre korlátozza a köztársasági elnök alkotmánybírósághoz fordulásának jogát is. Ezzel lehetősége van a kétharmados többségnek arra, hogy alaptörvény-módosításnak nevezve bármely rendelkezést meghozzon, legyen az akár szöges ellentétben az alaptörvény más rendelkezéseivel – vélekedik Sólyom László.
A magyar alkotmányjog nagy része kuka
A módosítás hatályon kívül helyezi az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatokat. Azonban a határozatok nemcsak a megsemmisítéseket tartalmazták, annál sokkal többet és az alkotmányos rend szempontjából fontosabbat foglaltak magukba: alkotmányos követelményeket a jövendő törvényhozással szemben, elvi tételeket, fogalmak értelmezését és tisztázását, egy elvi alapon nyugvó rendszert.
Több mint szimbolikus csapás ez "hazánk új demokráciája" két évtizedes alkotmányfejlődésére – írja. Ezzel ugyanis az alkotmánybírósági határozatokba foglalt hatályos magyar alkotmányjog nagy része elveszti kötelező erejét. Ahhoz, hogy formailag ismét hatályos legyen, újra fel kell fedezni, ismét ki kell mondania az Ab-nek.
"Csak abban bízhatunk, hogy az egyszer elgondolt gondolat elpusztíthatatlan. Hogy alkotmányos kultúránk folyamatossága még sokáig kitart" – fogalmaz Sólyom.
Újabb tüntetés készül: ne írd alá, János!
Az Alkotmány nem játék Facebook-csoport újabb tiltakozást tervez hétfő estére. "Tovább folytatjuk a tiltakozásunkat az Alaptörvény 4. módosítása ellen, a Fidesz hétfőn megszavazza a törvényjavaslatot, ezután mi Áder Jánoshoz fordulunk: Ne írd alá, János!" – írták a Facebook-meghívóban. "Gyertek el, hívjátok meg az ismerőseiteket! A Dísz tér felől közelítsétek meg az eseményt! A pártjelképeket, kérjük, hagyjátok otthon!" – tették hozzá.
Áder később fejti ki álláspontját
Egy későbbi időpontban fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról és az azzal foglalkozó Sólyom László-írásról a köztársasági elnök, aki jelenleg Németországban tartózkodik.
Az alaptörvény-módosítás hétfőre tervezett zárószavazásával összefüggésben hangsúlyozta: "világos szabályok és határidők" határozzák meg, hogy az Országgyűlés döntése után mit kell tennie a házelnöknek és a köztársasági elnöknek.
Mindenki "biztos lehet abban, hogy meg fogja tudni, mit gondolok a cikkről, a cikkben megfogalmazott kérdésekről és az alkotmányos helyzetről" – jelentette ki Áder Sólyom László volt köztársasági elnök írására utalva.
Az összeállítás az MTI anyagai alapján készült.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
