Elismerte az ENSZ a palesztin államot
2012. november 29. 16:06, utolsó frissítés: 2012. november 30. 09:04Az ENSZ 138 igennel szavazta meg, hogy Palesztina „nem tag megfigyelő államként” vegyen részt a világszervezet munkálataiban.
UPDATE: Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön "nem tag megfigyelő állam" szintre emelte a világszervezetben Palesztina státusát. Izrael szerint ez visszaveti a közel-keleti békefolyamatot.
A Palesztina államiságát elismerő határozat mellett 138, ellene pedig 9 küldöttség szavazott. Az ENSZ 41 tagállama tartózkodott a voksoláson. Az ellenszavazók között volt az Egyesült Államok, Kanada és Izrael; Európából egyedül Csehország tartozik ebbe a csoportba.
A palesztinoknak
nem lesz ugyan szavazati joguk az ENSZ-ben,
de az új, magasabb státusuk lehetővé teszi számukra, hogy részt vegyenek a világszervezet több szakosított szervezete, a többi között a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájában.
Abbász palesztin elnök a csütörtöki szavazás előtt elmondott felszólalásában arra kérte a világszervezet közgyűlését, hogy állítsa ki Palesztina "születési bizonyítványát".
A voksolás után kiadott nyilatkozatban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megismételte azt a korábbi állásfoglalását, hogy a határozat a gyakorlatban semmin nem változtat. "Nem lesz palesztin állam olyan intézkedések nélkül, amelyek garantálják Izrael állampolgárainak biztonságát" - fogalmazott.
Izrael már korábban értésre adta, hogy álláspontja szerint a kezdeményezés negatívan hat a közel-keleti békefolyamatra. A kormány mindazonáltal azt is jelezte, hogy
nem mondja fel a palesztinokkal kötött megállapodásait.
A New York-i voksolás után nyilatkozva Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a tartós rendezést célzó kétoldalú tárgyalások folytatására hívott fel. Hangot adott annak a véleményének, hogy a palesztinoknak joguk van saját, független államhoz, de Izraelnek is joga van ahhoz, hogy szomszédjaival békében és biztonságban éljen.
Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet a közgyűlés határozata után szintén felszólította a feleket, hogy haladéktalanul újítsák fel béketárgyalásaikat. Mint mondta, az Egyesült Államok ezekhez segítséget fog nyújtani, de felszólított mindenkit a térségben, hogy tartózkodjon a további "provokatív cselekedetektől". Rice szerint a közgyűlési határozat újabb akadályt gördített a béke útjába.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is
"szerencsétlennek és kontraproduktívnak"
nevezte a közgyűlés határozatát. "Világosan értésre adtuk, hogy csakis a felek, az palesztinok és az izraeliek közötti közvetlen tárgyalások vezethetnek el a békéhez, amelyet mindkét fél megérdemel" - mondta.
A legtöbb ENSZ-tagállam már jóval a voksolás után világossá tette álláspontját, így a szavazási eredmény nem számít meglepetésnek. (mti)
Minden jel arra mutat, csütörtök este fontos lépést jelent majd Palesztina önálló államiságának útján. Ugyanis ekkor több mint valószínű, hogy az ENSZ-tagállamok megszavazzák, hogy Palesztina „nem tag megfigyelő államként” vegyen részt a világszervezet munkálataiban.
Palesztina egyébként 1974 óta van jelen „megfigyelő entitásként” az ENSZ-ben. A csütörtöki voks egy „értékesebb” státuszt jelent:
gyakorlatilag elismerik Palesztina államiságát.
Igaz, a zászlaját továbbra sem lengeti majd szél az ENSZ New York-i székháza előtt – ez csak az ENSZ teljes jogú tagjainak jár.
Az új státusz gyakorlati előnyökkel jár a palesztinok számára. Palesztinok is megválaszthatóak lesznek az ENSZ-bizottságokba, és jóllehet Palesztinának a Közgyűlésben még nem lesz szavazati joga, az ENSZ szervezeteiben államként kezelik majd.
Ugyanakkor például Palesztina is bekerülhet a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagjai közé, és eljárást kezdeményezhet izraeliek ellen a megszállt területeken végrehajtott cselekmények miatt. Ezek a keresetek komoly eszközt képeznének a politikai küzdelemben, még ha az eljárás utóbb nem vezetne is Izrael elítéléséhez. Ráadásul a megfigyelői státus a múltban
rendszerint ugródeszkát képezett
a teljes jogú ENSZ-tagság elnyeréséhez. Az ENSZ-tagállamok megosztottak a Mahmúd Abbász palesztin elnök által benyújtott határozattervezettel kapcsolatban: Izrael, az Egyesült Államok és Kanada biztosan nemmel szavaz majd.
Az Európai Unió tagállamainak nincs közös álláspontja. Biztosra vehető, hogy például Franciaország megszavazza, míg Nagy-Britannia esetében kérdéses, hogy nemmel szavaz vagy tartózkodik. Hasonló mondható el Berlin pozíciójáról is, vagyis nem támogat, de lehetséges, hogy tartózkodik, és Hollandia sem adja beleegyezését. Spanyolország és Ausztria viszont határozottan igennel voksolnak. Szintén igen várható Oroszországtól, Kínától, Indiától, míg Ausztrália tartózkodni fog.
Mindez azonban kevés izgalmat okoz a palesztinoknak. Megfigyelők szerint a határozattervezet így is közel 130 szavazatra számíthat, ami bőven több, mint az elfogadáshoz szükséges egyszerű többség. Ráadásul ebben az esetben (a teljes jogú ENSZ-tagsággal ellentétben) vétózni sem lehet,
a tervezet elfogadása tehát több mint valószínű.
Palesztina lépése azonban nem kockázatmentes: Washington a Palesztinának nyújtott pénzügyi segély leállításával fenyegetőzik, és az Izraellel való viszony is tovább bonyolódhat. Jeruzsálem ugyanis a palesztin státus felértékelését egyoldalú lépésnek tekinti, amelynek célja a közel-keleti konfliktus nemzetközi síkra terelése, eltérve attól az elvtől, hogy a békéhez csak tárgyalásokon keresztül vezethet az út.
Az összes ENSZ-határozat és az eddig elért megállapodások – az oslói egyezménytől a "road map" néven emlegetett útitervig – a közvetlen tárgyalások elvén alapultak – érvelnek Jeruzsálemben. Ugyanígy fogalmazott Hillary Clinton külügyminiszter is: a kétállamos megoldás felé nem New Yorkon, hanem Jeruzsálemen és Rámalláhon keresztül vezet az út – jelentette ki újságíróknak.
„Ahelyett, hogy Izraellel tárgyalnának az államiság kérdéséről, a palesztinok ezt a nemzetközi közösség segítségével akarják megoldani anélkül, hogy bármilyen engedményt tennének Izraelnek” – vélekedett Oded Eran, a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének igazgatója.
Izrael egyelőre kivárja,
mihez is kezd a Palesztin Hatóság az új státussal. „Ha ezen határozat alapján az összeütközést fogják keresni, akkor annak megfelelően kell eljárnunk majd” – mondta az izraeli kormány szóvivője. Ha viszont a palesztinok megelégszenek azzal, hogy ez egy jelképes aktus, akkor „nem nyúlunk drasztikus eszközökhöz” – fűzte hozzá.
Jigal Palmor izraeli külügyi szóvivő úgy nyilatkozott, nincs szándékukban felmondani egyetlen megállapodást sem, főként gazdasági területen. A szavazást követően az utolsó betűig eleget teszünk az azokban foglaltaknak” – jelentette ki csütörtökön.
Megismételte ugyanakkor, hogy a palesztinok a kérelemmel „nyíltan megsértik vállalt kötelezettségeiket, miszerint az Izraellel fennálló konfliktust tárgyalásokkal és
nem egyoldalú lépésekkel kell rendezni”.
Egy másik, magát megnevezni nem kívánó izraeli kormányzati nyilatkozó azt hangoztatta, hogy Izraelnek le kellene mondania a Palesztin Hatóságnak járó vám- és adóbevételek zárlatáról. Ezt a módszert az izraeli vezetők többször alkalmazták már megtorlásul a palesztinok lépéseire.
Hozzátette ugyanakkor, hogy Izrael megtarthatná ezeknek a bevételeknek egy részét, hogy abból fedezze a Palesztin Hatóság által felhalmozott adósságot. A palesztinok mintegy 140 millió euróval tartoznak az izraeli elektromos műveknek, továbbá Izrael csökkentheti a palesztinoknak átadott víz mennyiségét, ami jelenleg meghaladja a megállapodásokban szereplő mennyiséget.
További lehetséges retorzió lehet, hogy csökkentik az Izraelben vagy Ciszjordániában dolgozó palesztinoknak adandó munkavállalási engedélyek számát. Ezenfelül korlátozhatják a palesztin vezetők utazási engedélyét Ciszjordániában. Nincs szó ugyanakkor a ciszjordániai zsidó teleptömbök annektálásáról, ahogy azt szélsőjobboldali képviselők szeretnék – mondta a kormányzati tisztviselő.
A határozattervezet azonban nem csak nemzetközi szinten fontos: jelenleg Mahmúd Abbász palesztin elnök minden korábbinál jobban
rászorul egy diplomáciai sikerre
– áll egy brit hírügynökségi anyagban. Ugyanis az utóbbi hónapokban drámai módon eltolódtak az erőviszonyok a Közel-Keleten: a mérsékelt palesztin elnök meggyengült. Ennek egyértelmű jele volt a nyolcnapos gázai háború.
Figyelemreméltó, amint a német és az amerikai külügyminiszter sietve fölkereste Abbászt Rámalláhban, hogy "kulcsszerepet" tulajdonítson neki a konfliktus lezárásában. A 77 éves elnök azonban inkább csak statiszta volt a műsorban: a cselekmény főszereplői Gázában léptek színre. Ott heteken át egymásnak adták a kilincset arab államok emírjei, kormányfői és külügyminiszterei, demonstrálva a radikális iszlamista Hamász de facto elismerését.
A tűzszünet érdekében zajló közvetítés kulcsfiguráját, Mohammed Murszi egyiptomi elnököt amúgy sem kellett az elismerésre ösztökélni: a Gázai övezetet kormányzó szélsőségesek az egyiptomi Muzulmán Testvériségből nőttek ki a múlt század utolsó negyedében. Abbásznak viszont
semminemű befolyása nincs a Hamászra,
amely a 2007. évi puccs óta egyedül uralkodik a Gázai övezetben. Palesztin vezetőként élvezett tekintélyét Abbász az ENSZ-beli státus fölértékelésével akarja visszanyerni. Abbász a mostani kísérlettel feladja azt a tavalyi álmát, amelynek célja a teljes jogú ENSZ-tagság megszerzése volt. Ez akkor eleve kilátástalan volt, hiszen az Egyesült Államok bejelentette: élni fog vétójogával.
Az MTI alapján
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
