Hogyan befolyásolja Hollande megválasztása az uniós válságkezelést?
2012. május 09. 15:07, utolsó frissítés: 15:07A francia elnöknek nagy esélye van meggyőzni a német vasladyt, hogy a takarékosság mellett figyeljen a növekedésre is.
Valóságos rémtörténetek terjedtek el a nemzetközi diplomáciában a francia elnökválasztás előtt. A középpontban az akkor még csak elnökjelölt, Francois Hollande állt, és a "sztori" lényege, hogy a baloldali francia politikus több, a jobboldal által irányított országban nemkívánatos személlyé vált.
A hírek szerint a német kancellár, Angela Merkel volt az, aki a szálakat mozgatta annak érdekében, hogy legfőbb uniós szövetségesét, Nicolas Sarkozyt az elnöki hatalom megőrzéséhez segítse. Brit, olasz és spanyol kollégájával
állítólag megállapodott abban,
hogy a francia szocialisták államfőjelöltjét egyik fővárosban sem fogadják. Mindezt később Berlinben, Londonban, Rómában és Madridban egyaránt cáfolták, Francois Hollande-t pedig Franciaország államfőjévé választották.
Valószínűleg soha nem derül ki, hogy történt-e a "bojkottot" célzó tényleges kezdeményezés, az azonban ismert volt, hogy az – elsősorban berlini – aggodalmak hátterében Hollande Európa-politikája állt.
Az a tény, hogy a baloldali francia politikus a választási kampányban több alkalommal is kijelentette: megválasztása esetén a Merkel és Sarkozy fő vívmányának tartott, a szigorú költségvetési fegyelmet előirányzó, márciusban 25 uniós tagállam által elfogadott
európai stabilitási paktum újratárgyalására törekszik majd.
Mégpedig azzal a céllal, hogy mindezt egy növekedési paktummal egészítsék ki. A jövőbeni takarékosság, illetve a költségvetési szigor megkövetelése a német kancellár egyik fő fegyvere volt ahhoz is, hogy elfogadtassa a német közvéleménnyel a felettébb népszerűtlen görög mentőcsomagokat.
A választópolgárok, illetve az adófizetők emiatt érzett elégedetlenségüket az egymást követő tartományi parlamenti választásokon fejezték ki: nem véletlen, hogy a kancellár pártja, a konzervatív CDU és koalíciós partnere, a liberális FDP sorozatos kudarcokat szenvedett.
Az alig több mint egy év múlva esedékes országos parlamenti választások előtt Merkel számára ily módon szinte kulcsfontosságúvá vált, hogy a jövőre vonatkozóan az Európai Unión, illetve az euróövezeten belüli takarékoskodás, illetve általánosságban
a stabilitás fő képviselőjévé léphessen elő.
Nicolas Sarkozy ebben a német kancellár legfőbb szövetségese volt, Hollande viszont Merkel törekvését alapjaiban kérdőjelezte meg. A patthelyzetből a kiút szakértők szerint csakis a kölcsönös kompromisszum lehet. Olyan kompromisszum, amely egyformán szolgálja a német és a francia, valamint az európai érdekeket.
Alig két nappal a francia elnökválasztás mindent eldöntő második fordulója után a jelek szerint mindezt Berlin és Párizs egyformán felismerte. Francois Hollande megválasztását követően már sietett kijelenteni: a német-francia kapcsolatok túl fontosak ahhoz, hogy azokhoz komolytalanul közeledjenek. Angela Merkel pedig azt üzente, hogy
"tárt karokkal" várja
újdonsült kollégáját Berlinbe. A hírek szerint pedig már az is eldőlt, hogy Hollande – elődje, Sarkozy példáját követve – már jövő heti beiktatásának napján, azaz május 15-én ellátogat a német fővárosba.
A hamburgi világgazdasági intézet igazgatója szerint Merkel aligha engedhet a stabilitási paktumból, azaz a takarékosság, valamint a költségvetési fegyelem elengedhetetlen. Egy rádióinterjúban Thomas Staubhaarim elmondta: a kérdés immár nem a "vagy a takarékosság vagy a növekedés" formájában vetődik fel.
Staubhaarim szerint a választ sokkal inkább a "mind, mind" jelenti, azaz mind a takarékosságra, mind a növekedésre szükség van. A jelenlegi válságos helyzetben Európa nem tekinthet el a stabilitási paktumtól, de a gazdasági növekedés perspektívájától sem.
A tekintélyes hamburgi intézet igazgatója annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy noha az új francia elnök retorikájában továbbra is
a növekedésre helyezi majd a hangsúlyt,
a Berlinnel és Brüsszellel való együttműködés nélkül országa gazdaságát aligha teheti korszerűbbé és versenyképesebbé. Merkel pedig – miközben retorikájának középpontjában változatlanul a pénzügyi stabilitás szükségességének a hangsúlyozása marad – kész arra, hogy a paktum érintetlenül hagyása mellett a gazdasági növekedést célzó intézkedésekről tárgyaljon.
Erre egyébként Hollande beiktatását követően már ő maga is utalt. Sőt az Európai Tanács elnöke is azzal a keddi bejelentésével, hogy a növekedés beindítását célzó eszközökről a jövő héten rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartanak. A professzor végkövetkeztetése szerint a francia elnökválasztás eredménye végső soron az európai helyzet stabilizálását segítheti elő.
Bármennyire különösnek tűnik, de közvetlenül a görögországi parlamenti választásoknak is ilyen hatásuk lehet. Annak ellenére, hogy
a történelmi görög pártok drámai vereséget szenvedtek,
és az ország gazdasági, illetve pénzügyi hanyatlása immár szinte feltartóztathatatlanná vált. A görög szavazópolgárok többsége fellázadt Merkelék, illetve az Európai Unió ellen, hadat üzent az Athénra kényszerített takarékossági intézkedéseknek, és közvetve az euróövezetből történő kilépés mellett foglalt állást.
A hamburgi világgazdasági intézet igazgatója szerint a görög lakosság elutasította, hogy fejet hajtson Brüsszel vagy a "trojka" diktátuma előtt, ami előbb-utóbb – még ha jogilag felettébb nehéz is – kenyértöréshez fog vezetni.
A korábban sokat említett dominóhatástól azonban nem kell tartani, különös tekintettel arra, hogy a szakítás nem az unió egyoldalú lépése lesz, hanem azt Görögország provokálja ki. Staubhaarim szerint Portugália, Spanyolország vagy Olaszország messze van a görög forgatókönyvtől. Mindez pedig végső soron a helyzet tisztázódásához vezethet.
Forrás: MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
