Putyin halott. Éljen Putyin!
2012. március 05. 16:15, utolsó frissítés: 2012. március 06. 09:54Chuck Norris is csak nehezen birkózna a régi-új elnök előtt álló feladattal: egyszerre reformálni és konzerválni az államigazgatást, miközben népszerűsége a múlté.
A félelemnek és a valós alternatívák hiányának köszönhetően Putyin megnyerheti a választást, de lehetetlen lesz elrejteni az egyre fokozódó elégedetlenséget – írta március 3-án, egy nappal az oroszországi elnökválasztás előtt a The Economist. Bár Putyin győzelméhez nem férhet kétség, ez a győzelem már egyáltalán nem hasonlítható az első, 2000-ben kezdődött mandátumához, amikor ő volt a reménység és a változás szimbóluma a bizonytalan, nehéz ‘90-es évek után.
Putyin a kampány során Oroszország legsötétebb periódusaként festette le a ‘90-es éveket - azt az időszakot, mely egyébként megalapozta a későbbi gazdasági növekedést, és ahol nem utolsó sorban maga Putyin is megcsinálta a saját karrierjét. Kampánykommunikációja szinte teljes egészében arra lett alapozva, hogy Oroszországba ismét visszatér a káosz, amennyiben ő nem kap újabb mandátumot.
Hanyatlik Putyin népszerűsége
Ennek ellenére a szegény, 55 évnél idősebb korosztályban hanyatlik a leggyorsabban Putyin népszerűsége: úgy érzik, Putyin nem tartotta be ígéreteit, és belefáradtak a várakozásba. Igazságérzetüket sérti a korrupt orosz bürokrácia hivalkodása. Az oroszok 40 százaléka nem bízik már Putyinban – és miközben a rezsim egyre inkább elveszti legitimitását az emberek szemében, a választási győzelem csak ront a helyzeten.
A The Economist szerint bármit mondhat Putyin, az embereknek elegük van belőle. Elegük van abból a személyes kapcsolatokon alapuló rendszerből, melyet működtet, és mely nemcsak korrupt, de egyre anakronisztikusabb. Egyre több orosz szeretne legitim intézményeket, szeretnék látni, hogy a hatalom gyakorlói változnak. És mivel Putyin épp ezt nem tudja teljesíteni, a konfliktus feloldhatatlan.
Mivel a rendszert sem megtartani, sem pedig reformálni nem tudja, Putyin valószínűleg mindkét irányt kipróbálja. Megkísérelhet némi gazdasági liberalizációt, ismét megválasztathatja a régiók kormányzóit, és engedélyezheti politikai pártok beíratását. De valószínűleg félszívvel reformál majd, ugyanúgy, ahogy az elnyomás is hatástalan lesz.
Putyin, mint az új Brezsnyev?
Vasárnap volt Putyin Brezsnyev-pillanata, amikor megszűnt egyszerű választott politikus lenni - kommentálta az oroszországi választásokat a The Guardian, hozzátéve, hogy Putyin 6 év múlva éri utol Brezsnyevet, aki 18 évig volt hatalmon. A szerző szerint az elnökválasztás igazából inkább koronázásra hasonlított.
Azonban a Kremlinbe visszatérő Putyin egészen más Oroszországot talál, mint amihez az utóbbi 12 évben hozzászokott. Miközben a tartományokban továbbra is támogatják, a Puskin téren összegyűlt tízezrek megvetik és kinevetik. Putyin tisztában van vele, hogy a jelenlegi tüntetésekhez fogható tiltakozásokat a peresztrojka óta nem látott Oroszország.
A tiltakozók főként a városi középosztályból kerülnek ki, azonban hozzájuk minden társadalmi kategóriából csatlakoztak olyan személyek, akiknek elegük van a rezsimre jellemző csalásokból, a feudális berendezkedésből és a galaktikus méreteket öltött lopásból. A tüntetők körében nincsen egyetértés abban, hogy ki kéne legyen a Duracell-vezér utódja, azonban mindenki meg szeretne szabadulni tőle.
Miközben narancsos forradalom van kilátásban, Putyinnak két lehetősége van. Megpróbálhatja csillapítani a tiltakozókat a liberális reformok halvány ígéretével, vagy visszatérhet a régi, kipróbált KGB módszerekhez – a kulcsfontosságú ellenzéki figurák befeketítéséhez, letartóztatásokhoz, és annak hangoztatásához, hogy ellenségei a Nyugat által felbérelt árulók. A The Guardian szerint Putyin a második változat fele hajlik.
Látszat-ellenjelöltek fölött győzedelmeskedett
Ha Putyin kampányában eltekintünk a félelemkeltéstől és populizmustól, alapvetően ezt az üzenetet kapjuk: ki más lehetne elnök, ha nem Vlagyimir Putyin? – írja a Time. Putyin összes ellenjelöltje eleve bukott látszat-ellenfél, akik indulásukkal csak annyit tudnak elérni, hogy Putyin tűnjön a legerősebb, legokosabb és leghatékonyabb jelöltnek.
A magazin szerint mindegyik jelölt a tiltakozók egy meghatározott szegmenséből kellett szavazatokat elszívjon: Gennagyij Zjuganov a szovjet idők iránt nosztalgiát érző idősebb generációt szólította meg, az ultranacionalista Zsirinovszkij a keménynyakú választókat, míg Vlagyimir Putyin gyermekkori jóbarátja, Szergej Mironov a kommunistákat. A milliárdos Mihail Prokhorov a tanult, városi középosztályt szólította meg.
Kompromisszumokat kell keresnie, ha kormányozni akar
A Die Presse szerint Putyinnak keresnie kell a kompromisszumokat, ha kormányozni akar. Fél évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna a civil társadalmi megmozdulás - írta a napilap. Ugyanakkor úgy vélekedett, a tiltakozó mozgalom nem szervezett ellenzék, hiányzik az egység a célokat, a stratégiát és a vezetőt illetően. Senki sem hiszi, hogy Putyin "frissen öntudatra ébredt demokrataként" fog működni – így a kommentár.
A liberális Der Standard szerint az oroszoknak maguknak kell kivívniuk a nagyobb demokráciát és nagyobb hatalommegosztást. Ehhez meg kell erősödnie az eddig csak kezdetleges szinten létező civil társadalomnak. A lakosság politikai részvételének új formája – amely például a fiatalok választási megfigyelésben való részvételében vált láthatóvá – szervezett formát kell, hogy öltsön. Az ellenzéknek is újra kell szerveződnie. Az, hogy eddig marginális szerepet játszott, csak részben Putyin hibája. A liberálisoknak nem sikerült vezető személyiséget kiállítaniuk.
A gazdaság beindításához modernizáció szükséges
A Le Figaro szerint Putyin az előző két mandátumához képest nagyon más körülmények között tér vissza a Kreml élére. "Vitathatatlan", de "csalásokkal beszennyezett" győzelmét előzetesen megszűrt jelöltekkel szemben érte el. A decemberi parlamenti választásokat követő tüntetésekből pedig egy olyan új ellenzék született, amellyel egész elnöksége alatt számolnia kell majd.
A gazdaság beindításához az "új Putyinnak" sikeresen kell végrehajtania azt a modernizációt, amelyet Dmitrij Medvegyev nem valósított meg. "Oroszország megreformálásához pedig nyitásra és a hidegháború régi reflexeinek elhagyására lenne szükség, márpedig úgy tűnik, ismét ezek jellemezik a Kreml külpolitikáját".
A Corriere della Sera napilapnak Andrej Koncsalovszkij, orosz rendező nyilatkozott Putyin győzelméről, nem titkolta, Putyinra szavazott. "Nem volt alternatíva, mindenképpen Putyin győzött volna" – hangoztatta Koncsalovszkij. Hozzátette, hogy szerinte Oroszország problémáját a középosztály hiánya képviseli, "ebből ered az erős kezű vezető, a vertikális hatalom igénye, melyben mások pénzügyi sikere a vezér hatalmát fenyegeti".
Oroszország belefáradt a forradalmakba
A La Repubblica "félhatalmú cárnak" nevezte az új orosz elnököt. A napilapnak Viktor Jerofejev író arról beszélt: Putyin azért győzött, mert Oroszország belefáradt a forradalmakba. Ugyanakkor az ország kettészakadt, és a Putyin ellenzékét képviselő értelmiséget, sajtót és fiatalokat már letartóztatással sem lehet legyőzni. Jerofejev úgy látja, Putyin számára a legnehezebb megoldás maradt, az ellenfeleivel való párbeszéd.
Vlagyimir Putyin nem lesz sikeres, ha kizárólag az olajexport-bevételekre alapozza gazdaságpolitikáját – kommentált Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója. Ash szerint "a status quo fenntartása többé nem járható út" Putyin számára, az új államfőnek jeleznie kell, hogy kész a reformokra, különös tekintettel arra, hogy az orosz gazdaság az elmúlt néhány évben lanyha teljesítményt nyújtott.
120 dolláros olajárért imádkozhat Putyin
Reformok nélkül Oroszországra stagnálás, sőt hanyatlás vár, és valós a kockázata "egy nagyon kemény landolásnak" is, ha a nyersanyagárak süllyedni kezdenek – hangsúlyozta. Az elemző ennek illusztrálására felidézte, hogy amikor Putyin először lépett hivatalba államfőként, 20 dolláros hordónkénti átlagos olajár is elég volt az orosz szövetségi költségvetés egyensúlyban tartásához, most azonban ugyanehhez már hozzávetőleg 120 dolláros átlagos olajárra van szükség egy-egy adott évben.
"Az olaj finanszírozta Putyin (első) hivatali időszakát, de ez nem folytatódhat így a végtelenségig" – fogalmazott a szakértő. Más nagy londoni elemzőházak szakértői már a választások előtt kimutatták azt is, hogy Putyin összes választási ígéretének teljesítése esetén még magasabb olajárakra lenne szükség az orosz állami költségvetés kiegyensúlyozásához.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi tanácsadó csoport, a Capital Economics közgazdászai minapi elemzésükben kiszámították, hogy Putyin választási ígéretei 2018-ig akár 4800 milliárd rubel – egyelőre fedezet nélküli – többletkiadással is megterhelhetik az orosz szövetségi költségvetést.
A cég londoni szakértőinek becslése szerint ez az éves orosz GDP-érték 4-5 százalékával lenne egyenlő, és ilyen mértékű költekezés esetén a GDP-arányos orosz államháztartási hiány – a nyersolajexport-bevételek nélkül számolva – 15 százalék környékére emelkedne.
Mindezek alapján az orosz kormánynak legalább 130 dolláros hordónkénti éves olajárátlagra lenne szüksége a költségvetés kiegyensúlyozásához, jóllehet ehhez 2008-ban még 55 dolláros olajárátlag is elég volt – állt az elemzésben.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
