2026. május 6. szerda
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Aranyárban tankolhatunk, ha lezárják a Hormuzi-szorost

S. Z. 2012. január 24. 16:03, utolsó frissítés: 16:03

A szoroson naponta 17 millió hordó kőolaj halad át. Ha Irán beváltja ígéretét, a világ kőolajtermelésének 20 százaléka esik ki, az olaj ára pedig közel duplájára nőhet.


Az iráni helyzet régóta feszült, azonban immár egyre reálisabbá vált az esélye annak, hogy a fenyegetőzések hamarosan katonai konfliktusba torkolljanak. A hét elején ugyanis az Európai Unió csatlakozott az Egyesült Államok olajembargójához, annak ellenére, hogy Irán korábban figyelmeztetett: egy ilyen lépésre a Hormuzi-szoros lezárásával fog válaszolni.

Az Egyesült Államok viszont korábban bejelentette, a Hormuzi-szoros lezárása az a vörös vonal, melynek átlépése katonai akciót von maga után. Ezt nyomatékosítandó a szoroson vasárnap látványosan végigvonult két amerikai repülőgép-hordozó anyahajó, valamint egy brit és francia hadihajó.



Miért olyan fontos a Hormuzi-szoros?


Az Ománi- és a Perzsa Öböl között található szoros azért kulcsfontosságú, mert itt naponta átlag 17 millió hordónyi kőolaj halad át; ez a világon eladott olaj mintegy 20 százaléka. A Hormuzi-szoros fontosságát továbbá az adja, hogy nem lehet megkerülni: a szoros lezárásával az egész világon hiány alakulna ki.

Az itt áthaladó nyersolaj-export főként Ázsiába – Japánba, Indiába, Dél-Koreába és Kínába – tart. Ráadásul több térségbeli ország, például Szaúd-Arábia, Irak, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek valamint Katar semmilyen más módon nem tudja honorálni kőolaj- és földgáz szerződéseit.


Jogában áll Iránnak lezárni a szorost?

A Hormuzi-szorost az ENSZ Tengerjogi Egyezménye értelmében lehet használni. Az egyezmény két, összesen hat mérföldnyi széles sávot jelöl ki a hajóforgalom számára: egyik sáv ománi, a másik iráni felségvizekben található. A dokumentum szerint a szoroson békés céllal szabadon lehet közlekedni. Irán aláírta az egyezményt, azonban nem ratifikálta.



Le tudja-e zárni Irán a szorost?

A katonai képessége mindenképpen megvan rá. Iránnak nincsen olyan fegyverzete, mely az Egyesült Államokkal fel tudná venni a versenyt, azonban kis hadihajóival, vállról indítható rakétákkal, illetve a közeli parton elhelyezett rakétaállásokkal minden további nélkül képes lehet a szoroson áthaladó forgalmat feltartóztatni. Egyes elemzők szerint a szoros elaknásítására is fel kell készülni.

A blokád persze nem tartana sokáig: a rakétaállásokat vadászgépek semmisítenék meg, az aknákat felszednék, a motorcsónakokat pedig kilőnék. A fő kérdés azonban az, hogy a világ olajpiacát megbénító konfliktus meddig tartana. Az egyes országok elkezdenék felélni stratégiai olajtartalékaikat, ezek azonban végesek: Kínának például csak húsz napra elegendő tartaléka van.



Megéri Iránnak keménykedni?

Irán valutabevételeinek négyötödét a kőolajexportból szerzi, az ország gazdasága pedig romokban hever. Egyes elemzők szerint Irán már azzal is jól jár, hogy a fenyegetőzésekkel folyamatosan magas szinten tartja a kőolaj árát: így több bevétele származik abból.

Ráadásul márciusban parlamenti választásokat tartanak, és ha az Egyesült Államok válaszcsapást mér az országra, a jelenlegi vezetés mindenképpen megerősödik..

A Hormuzi-szoros lezárása ellen szól ugyanakkor, hogy ezzel Irán épp a saját megmaradt vásárlóit veszíti el: az Egyesült Államok és az Európai Unió bojkottjával ugyanis felértékelődött Kína, India, Japán vagy épp Dél-Korea szerepe. A szoros lezárásával ezeknek az országoknak is új források után kell nézniük.


Megéri az Egyesült Államoknak erővel biztosítani a Hormuzi-szorost?

A közelgő elnökválasztások miatt Barack Obamának biztosan nem érdeke egy újabb – bizonytalan kimenetelű – frontot nyitni Közel-Keleten. Ráadásul úgy tűnik, az Iránt sújtó szankciók lassan hatni kezdenek, ez pedig fontos érv: így talán sikerül megpuhítani a régóta katonai akciót sürgető Izraelt.

Ugyanakkor az Egyesült Államok gyengélkedő gazdaságának nagyon rosszul jönne, ha az olaj ára tovább emelkedne. Így ha Irán mégis lezárja a szorost, az Egyesült Államok katonai beavatkozása nagyon valószínű.



Mi történik, ha a Hormuzi-szoroson nem tudnak majd áthaladni az olajszállítmányok?

Nehéz megmondani, azonban a piacon keletkező hiány miatt egyes elemzők szerint a kőolaj ára akár 200 dollárra emelkedhet a jelenlegi 110-120 dollár körüli árszintről. Napi 8-10 millió hordónyi kiesés duplája az eddig tapasztalt legnagyobb termeléskiesésnek, amikor 1991-ben Irak megszállta Kuvaitot. A helyzet azért is lenne rendkívül súlyos, mert a termeléskiesést nem lehetne a térségből pótolni.


Valóban hatásos a blokád?

Az Irán ellen foganatosított szankciók, az olajembargó, a jegybankra vonatkozó szankciók, illetve az egyéb, pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos korlátozások célja, hogy Irán biztosítsa az atomprogram nemzetközi ellenőrzését és az urándúsítás felfüggesztését.

A büntetőintézkedéseket sok kritika éri: egyrészt nincsen jele annak, hogy Irán jobb belátásra térne atomprogramjával kapcsolatban, másrészt pedig az iráni pénznem, a rial elértéktelenedéséhez vezet. Az infláció pedig nem a hatalmon levő elitet, hanem elsősorban az iráni átlagpolgárokat sújtja.


Kinél van a megoldás?

Egyes elemzők szerint az Irán elleni szankciók akkor lesznek igazán hatásosak, ha sikerül meggyőzni az ázsiai vásárlókat – például Kínát vagy Japánt – arról, hogy csatlakozzanak a bojkotthoz. Japán máris megígérte, hogy kevesebb kőolajat vásárol Irántól, a kieső mennyiséget pedig más, térségbeli országokból szerzi be.



Elemzők a hagyományos kínai-iráni stratégiai partnerség meggyengüléseként értelmezték Ven Csia-pao kínai miniszterelnök januári, hatnapos közel-keleti turnéját, mely során olyan kőolajtermelő országokba látogatott, mint Katar, az Egyesült Arab Emírségek vagy Szaúd-Arábia.

Kína elpártolása pedig újabb 24 százalékos kiesést jelentene Iránnak, ami súlyos csapást jelentene számára.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS