2026. május 6. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Elhagyták Irakot az amerikai csapatok

hírösszefoglaló 2011. december 15. 14:32, utolsó frissítés: 17:13

Immár csak maroknyi tanácsadó segíti az iraki biztonsági erők munkáját. Kérdés, hogy Bagdad rendet tud-e tartani az országban.


Csütörtökön ünnepélyesen levonták az Egyesült Államok zászlóját Bagdadban, jelezve: Amerika katonai szerepvállalása Irakban ezennel hivatalosan is véget ért. Az amerikai hadsereg utolsó egységei – mintegy 5500 katona – már elhagyták az országot, a felszerelés nagy részével együtt.

Barack Obama amerikai elnök az észak-karolinai Fort Bragg támaszponton így köszöntötte a hazatérő katonákat: „nem egy utolsó ütközettel, hanem egy utolsó meneteléssel zárjuk le az iraki háborút. A katonák emelt fővel fogják átlépni az ország határát.”


A biztonsági helyzetért az irakiak felelnek

Az utolsó harcoló csapatok tavaly augusztusban hagyták el Irakot. Az országban maradó néhány ezer amerikai katona azóta tanácsadóként dolgozott, illetve az iraki haderők képzését segítette.





A kivonulás után a biztonsági helyzetért teljes egészében az irakiak felelnek – igaz, az ők munkájukat továbbra is 200 amerikai tanácsadó segíti. Az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségén ugyanakkor komoly, 15 ezres személyzet marad.

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a kivonuló amerikai erők egy szuverén, stabil és önálló államot hagynak maguk mögött. Elismerően szólt arról, hogy az önmagát Afganisztánban és Irakban kitüntetett "9/11-es nemzedék" kivívta helyét a történelemben és méltó arra, hogy az Egyesült Államok függetlenségét elérő, valamint a fasizmussal és a kommunizmussal szembenéző elődök nyomdokába lépjen.


Azért indultak háborúba, mert „így helyes”

Az elnök szerint Amerika, a régi birodalmakkal ellentétben, nem területekért vagy természeti erőforrásokért indult háborúba, hanem azért, mert "így helyes". Obama megfogadta, hogy a világ legjobb haderejeként fogja fenntartani az amerikai hadsereget és kijelentette: kormánya támogatni fogja a leszerelő katonákat, hogy Irak újjáépítése után Amerika újjáépítésében is szerepet vállaljanak.

A kilenc évig tartó iraki háborúban összesen 1,5 millió amerikai vett részt. A sokszor elképesztő logisztikai bravúrokat igénylő hadműveletek költségei 1 billió (ezer milliárd) dollárra rúgnak. 2007-ben, az iraki felkelők leverését szolgáló ún. „nagy hullám” stratégia alkalmazása során állomásozott a legtöbb amerikai katona Irakban: ekkor 170 ezren voltak. A harcok amerikai részről 4500 áldozatot követeltek, és több mint 30 ezren sebesültek meg.


Kérdés, Irak felkészült-e a csapatkivonásra

Iraki részről az áldozatok száma sokkal nagyobb: becslések szerint 100 ezren haltak meg a háborúban, és a háborút követő, évekig tartó szunnita-siíta felekezeti villongások során.

Az iraki csapatkivonásokat támogatja az amerikai közvélemény, ugyanakkor a republikánusok kritizálják a döntést: szerintük az iraki biztonsági helyzet még nem megfelelő.

Az irakiak véleménye is megoszlik a csapatkivonásról: miközben a lázadók központjának számító Falludzsában amerikai zászlók égetésével „búcsúztak” a katonáktól, Bagdadban sokan tartanak a felekezeti villongások felerősödésétől, Irán befolyásának a növekedésétől és attól, hogy a törékeny politikai egyensúly hamarosan felborul.

Az iraki hadműveletek 2003-ban kezdődtek. George Bush akkori amerikai elnök azzal indokolta a katonai beavatkozás szükségességét, hogy Szaddám Husszein tömegpusztító fegyvereket birtokol, valamint hogy az al-Kaidát támogatja. Utóbb mindkét állításról bebizonyosodott, hogy nem igaz.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS