Miért lenne jó alaposan meggondolni egy Irán elleni csapást?
2011. december 07. 16:05, utolsó frissítés: 16:05Az FP szerint egy támadás az egekbe verheti az üzemanyagárakat, ráadásul Teherán atomprogramját csak pár évvel késleltetné.
Alig van hét, hogy az amúgy is feszült iráni helyzet ne súlyosbodna: november 12-én egy Teherán melletti rakétatámaszpontot hatalmas, a mai napig ismeretlen eredetű robbanás rázott meg, pár nap múlva pedig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) bejelentette: Irán atomprogramjának katonai dimenziói lehetnek.
Az országot sújtó egyre szigorúbb szankciók ellen tiltakozó irániak november 29-én megtámadták és feldúlták a teheráni brit nagykövetséget, melynek következményeként Nagy-Britannia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal.
Semmi garancia arra, hogy Izrael nem támad
Pár napra rá, december 4-én homályos körülmények között egy amerikai drón került iráni kézbe. A pilóta nélküli repülőgép névtelenül nyilatkozó források szerint CIA-küldetést hajtott végre. Bár Teherán azt állítja, hogy saját elektronikai zavaró berendezéseik révén sikerült kézre keríteni a radarral nehezen észlelhető, 20 ezer méter magasan repülő felderítő repülőgépet, az amerikai verzió hitelesebb: a drón műszaki hiba miatt kényszerleszállhatott.
Bár az Egyesült Államok jelenleg inkább diplomáciai eszközökkel és szankciókkal kényszerítené Iránt atomprogramja feladására, amerikai politikusok szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy Izrael a közeljövőben légicsapásokkal hátráltatná Teherán atomprogramját. Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter például novemberben nyíltan győzködte a kormánytagokat, hagyjanak jóvá egy Irán elleni támadást – és az izraeli kormányban a katonai fellépést ellenzők többsége igencsak törékeny.
Egy sikeres csapás alig 2-3 évvel vetné vissza Irán atomprogramját
Miért lenne jó alaposan meggondolni egy Irán elleni csapást? A Foreign Policy összeállítása szerint aki Teherán atomprogramjának kulcsfontosságú létesítményeit megtámadja, az fűnyírás-szerű munkára vállalkozik: egy teljes sikerrel járó csapás is csak 2-3 évvel tudja hátráltatni Irán atomprogramját. Innen adódik a felvetés, hogy Izrael 18 havonta lebombázhatná a létesítményeket: az FP szerint ez azonban hosszú távon tarthatatlan lenne, és évekig tartó konfliktushoz vezetne a régióban.
Kevés az esélye annak, hogy egy csapással, vagy akár egy csapás-sorozattal képtelenné lehet tenni Teheránt nukleáris hasadóanyag előállítására: az létesítmények túlságosan meg vannak erősítve, túl sok ilyen helyszín van, ráadásul egyes komplexumok hollétét csak találgatni lehet.
Fontos megérteni Teherán motivációit is: India, Pakisztán és Izrael is atomfegyvert fejlesztett titokban. Irán regionális nagyhatalmi státuszát akkor is atomfegyverrel próbálná megerősíteni, ha történetesen demokratikusan megválasztott politikai elitje lenne.
Egy csapás legitimálná az ország vezetését
Egy izraeli katonai csapás legitimálná az ország jelenlegi vezetését – főként, ha a támadásnak civil áldozatai is lennének. Egy közös ellenség megjelenésével könnyen fel lehetne erősíteni a nacionalista érzelmeket, és ezáltal a megosztott iráni elitek felsorakoznának a jelenlegi hatalom mögött.
Bár úgy tűnik, szankciókkal nem lehet elérni, hogy Irán letegyen az atomfegyver készítéséről, egy valamire mégis jó: sikerült elszigetelni nemzetközi szinten Teheránt. Egy izraeli támadást talán szívesen látnának egyes arab országok vezetői, azonban a közember csak Izrael agresszivitásának és az Egyesült Államok kettős mércéjének a megnyilvánulását látná az akcióban.
Az üzemanyagárak az egekbe szöknének
A Foreign Policy szerint egy Irán elleni katonai csapás sokba kerülne az Egyesült Államoknak. Amerika akkor is belekeveredik, ha történetesen Izrael mér csapást Iránra: Teherán feltételezni fogja, hogy az izraeliek a támadásról legalábbis egyeztettek amerikai szövetségesükkel.
Éppen ezért az iráni válaszcsapás elkerülhetetlenül a térségbeli amerikai érdekeltségek ellen is irányul majd. Teherán valószínűleg lezárja az ormuzi-szorost: mivel a kőolaj-szállítmányok 40 százaléka itt halad át, az üzemanyagok ára az egekbe szökne, ami nagyon rossz hír lenne az egész világpiac számára.
Számítani kell arra, hogy bár Iránnak nincsenek megfelelő eszközei arra, hogy közvetlenül csapást mérjen az Egyesült Államokra, különféle szervezeteken keresztül támadásokat tudna intézni a térségbeli katonai támaszpontokra, az Egyesült Államok szövetségeseire (például Bahreinre) és az amerikai nagykövetségekre.
Az Egyesült Államok megtépázott hitelessége a nemzetközi porondon tovább csökkenne. Arról nem is beszélve, hogy a két, elhúzódó és távolról sem sikeres háború mellé (Irak, Afganisztán) mellett az Egyesült Államoknak nem hiányzik egy harmadik háború egy olyan muzulmán országgal, mely bár aszimmetrikus, de nem lebecsülendő válaszcsapást képes mérni rá.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
