Molotov-koktélok, könnygáz, bizonytalanság Egyiptomban
2011. november 22. 13:12, utolsó frissítés: 15:44A választások előtt néhány nappal ismét fellángolt az erőszak a Tahrír téren: a tüntetők követelik, hogy a tábornokok adják át a hatalmat egy civil kormánynak.
További tüntetésekre buzdítanak a kairói Tahrír téren gyülekező, iszlamista és világi aktivisták, miután egész éjszaka farkasszemet néztek a biztonsági erőkkel. A térre mintegy 20 ezer ember vonult ki hétfőn este, miután a kormány felajánlotta lemondását az országot vezető katonai tanácsnak.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a tanács elfogadja-e az általa kinevezett kormány lemondását: a BBC úgy tudja, egyelőre nem sikerült konszenzust kialakítani, és jelenleg folynak a konzultációk a politikai csoportokkal.
A hadsereg uralma ellen tüntető tömeg így is messze elmarad a februári, többszázezres tiltakozásoktól, amikor Hoszni Mubarak lemondását követelték. A téren
ismét fellángolt az erőszak:
a tüntetők kövekkel dobálták a rendfenntartó erőket, Molotov-koktélokkal barikádokat gyújtottak fel. A rohamrendőrök könnygázzal, gumibottal és figyelmeztető lövésekkel válaszoltak. Az elmúlt három nap összecsapásainak legkevesebb 26 áldozata van, 1800-an pedig megsebesültek.
A tüntetők azt kérik, hogy a tábornokok adják át a hatalmat egy civil kormánynak. A közelgő választások miatt nagyon sokan tartanak attól, hogy az eredményektől függetlenül a hadsereg nem mond le a hatalomról. Egyes politikai csoportok pedig egyenesen azzal vádolják a katonai tanácsot, hogy ellenforradalomra készül.
A tüntetések vasárnap kezdődtek, amikor az ideiglenes kormány bemutatta alkotmánymódosító javaslatait. A javaslatok gyakorlatilag azt jelentik, hogy a hadsereg és annak hatalmas vagyona fölött továbbra sem lenne semmilyen civil kontroll, és a tábornokok megőriznék évtizedek óta tartó hatalmukat az egyiptomi belpolitikában.
A javasolt módosítások értelmében a hadsereget és annak költségvetését nem ellenőrizhetné az egyiptomi törvényhozás, a hadsereg vezetői pedig megvétózhatnák az új alkotmány bármelyik cikkelyét, sőt, akár
fel is oszlathatnák az alkotmányozó nemzetgyűlést.
A hadsereg ezen kívül az államfőválasztást pedig csak 2012 végén vagy 2013 elején tervezné megtartani. A tüntetők azt szeretnék, ha az államfőt közvetlenül a november 28-án kezdődő parlamenti választások után megválasztanák.
A forradalom idején ünnepelt katonai tanács egyre népszerűtlenebb, és egyre több kritikát kap. Az Amnesty International egy kedden közzétett jelentésében az áll, hogy a hadsereg egyáltalán nem teljesítette az emberi jogok betartására vonatkozó ígéretét. Az emberjogi szervezet szerint visszatérőben vannak a Hoszni Mubarak idején is alkalmazott taktikák: a kínzások, az ellenzékiek elhallgattatása és a kritikus médiaorgánumok betiltása.
Elemzők szerint a tábornokoknak jó okuk van foggal-körömmel ragaszkodni a hatalomhoz: félő ugyanis, hogy ha a hadsereg feladja az események irányítását, az országban megszűnik a törvényes rend, az iszlamisták egyre valószínűbb hatalomra kerülésének pedig a gazdaság látja kárát.
Az utóbbi napok erőszakos eseményei miatt ugyanakkor szinte lehetetlen megjósolni a vasárnap kezdődő parlamenti választások kimenetelét. A katonai tanács által kidolgozott és többször is módosított
választási rendszer rendkívül bonyolult,
több rendelkezése pedig homályos. A képviselőházi választásokat három szakaszban tartják, méghozzá úgy, hogy Egyiptom különböző területein más-más időpontban lehet az urnához járulni – így a 80 millió szavazó közül sokaknak az sem világos, mikor kell szavazni. Egyéni és listás rendszerben összesen 498 képviselői helyről szavaznak, tavasszal pedig sor kerül a felsőház megválasztására, amely valószínűleg hasonlóképpen zajlik majd.
A Foreign Policy szerint a választási rendszer miatt valószínű, hogy a törvényhozásba bejutott világi és iszlamista pártok közötti szakadék tovább fog mélyülni. Mivel a világiak és iszlamisták programjai sok kérdésben párhuzamosak egymással, a politikai csaták az iszlamista-világi tengelyen dőlnek majd el, olyan kompromisszumokra, amelyek kezelni tudnák az ország gazdasági és társadalmi problémáit, nagyon kevés lesz az esély.
A The New York Times szerint az egyiptomi választási kilátások körülbelül így néznek ki: az 50 millió választó 20-30 százaléka Muzulmán Testvériség pártját vagy más iszlamista pártot támogat – ők biztosan elmennek szavazni. A világi kormányzás mellett elkötelezett egyiptomi elit, valamint a kopt keresztények szintén biztosan urnához járulnak, bár ők kevesebb, mint 20 százalékot jelentenek. A pártok számára a legnagyobb kihívás tehát
megnyerni az 50 százaléknyi bizonytalan szavazót.
Ez nem kis feladat, hiszen a forradalom után gombamód szaporodtak a politikai pártok: a választásokon 41 politikai szervezet indul – ezek közül 36 új. A pártok zöme nem rendelkezik megfelelő apparátussal, jelöltjeik nagyrészt ismeretlenek, ideológiájuk nincsen kikristályosodva, a politikai szövetségek pedig az egyiptomi politikát szorosan figyelemmel követő szakértők számára sem egyértelműek (itt elérhető az egyiptomi pártrendszer egy grafikus ábrázolása).
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
