Occupy Wall Street: a világszintű panaszkórus
szerk. 2011. október 26. 16:29, utolsó frissítés: 17:41A New York-i megmozdulás sok esetben új lendületet adott lokális tiltakozásoknak. Jövedelmek egyenlőtlensége, drága oktatás, magas munkanélküliség a visszatérő témák.
Kevesen fogadtak volna arra, hogy a Wall Streeten szeptember 17-én végigvonuló maroknyi tiltakozó egy világszintű megmozdulás-sorozat első szikrája lesz, és hogy bő egy hónap múlva 82 ország 950 városában tartanak „Occupy” tiltakozásokat.
Nincs vezetőjük, és azt sem döntötték még el, hogy mit akarnak. Azt tervezik, hogy egy egyéni részvételen alapuló döntéshozási rendszert hoznak létre – tudósított a tiltakozás első napjáról a CNN. A cikk szerint a tiltakozók sátrakban laknak, zenét hallgatnak, tai chi és jóga-tanfolyamokat szerveznek: nem hangzik túlságosan félelmetesnek.
Azóta persze már ismert a követeléseik listája, a jó hangulatú hippi-találkozóból kiválóan szervezett közösség lett, a Brooklyn hídon megvolt az első komoly letartóztatási hullám, dokumentumfilm készült róluk, sztárok, gazdasági elemzők (például Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász) és politikusok nyilatkoznak – Barack Obama például pártfogásába vette a tiltakozást.
Első pillantásra úgy tűnik, hogy október 15.-én, amikor világszerte több, mint 900 városban rendeztek összehangolt tiltakozásokat, az utcára vonulók többé-kevésbé hasonló követeléseket fogalmaztak meg. Azonban egyes országokban már korábban is voltak tiltakozások, máshol pedig az OWS-követelések mellett egy sor helyi téma is megjelent.
Az Egyesült Államokban megfogalmazott, látványos jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó Mi vagyunk a 99 százalék-szlogen egyenesen furán hat például Ausztráliában vagy Németországban, ahol a szociális különbségek jóval kisebbek.
A ProPublica összeállítása szerint
Chile fővárosában, Santiagóban
a szolidaritási tüntetés egy korábbi akcióra épült rá, melyben diákok ingyenes és mindenki számára hozzáférhető oktatást követeltek. Az utóbbi fél évben több százezer ember vonult utcára a chilei oktatási rendszer ellen tiltakozva: középiskolások elfoglalták saját iskoláikat, az osztálytermekben éjszakázva és közös órákat szervezve.
Egyetemisták nemrég elfoglalták a szenátus épületét, a rendőrség pedig több esetben is vízágyúkkal és könnygázzal oszlatta a tömeget. Felmérések szerint a chileiek több, mint 80 százaléka támogatja a diákokat, a chilei kormányzat azonban elzárkózott a kérésektől, mondván, hogy az ingyenes oktatás bevezetése túl sokba kerülne.
Izraelben nyáron nagyarányú tiltakozásokat szerveztek
a házbérek drágulása és a mindennapi élet költségeinek emelkedése miatt. Júliusban a tüntetők Tel Aviv üzleti negyedének ikonikus utcájában, a Rotschild sugárúton vonultak fel. Két hónappal később, szeptember 3.-án már 450 ezer ember – a lakosság 6 százaléka – vett részt a megmozdulásokon. Bár a sátortábort már leszerelték, az október 15-i „Occupy” megmozdulással a tiltakozás ismét visszatért Tel Avivba.
A spanyolországi Los Indignados
mozgalom a fiatalok körében rendkívül magas, 50 százalék körüli munkanélküliség ellen tiltakozik. Spanyolországban a tüntetések már május óta tartanak: az aktivisták kezdetben Madrid történelmi belvárosában, Puerta del Solban verték fel sátraikat, október 15.-én pedig Madrid mellett Barcelonában és Sevillában is több tízezren vonultak utcára.
A Los Indignados-mozgalom egyébként feltűnően hasonlít a New York-i tiltakozásokra: például itt sem fogalmaztak meg világos, mindenki számára érthető célokat, ezért a mozgalom kritikusai úgy tartják, a fiatalok csak bulizni akarnak egy jót. A madridi sátorvárosnak nincs vezetője, ehelyett egy közgyűlés dönt konszenzussal a sürgető szervezési kérdésekkel kapcsolatban.
Nagy-Britanniában a magas tandíjak miatt tiltakoznak.
Tavaly novemberben 50 ezren vonultak utcára a tandíjak emelkedése miatt – ehhez képest az „Occupy”-mozgalom alig 600 emberrel volt jelen a St. Paul’s Cathedral előtt, és a tiltakozás csúcsán sem voltak többen 2 ezernél. A londoni tiltakozóknak sincsenek világos és egyértelmű követeléseik – ellenben egy, a sátortáborban több napig tartózkodó újságíró szerint itt sikerült megvalósítani egy hierarchia-mentes, közvetlen részvételen alapuló demokráciát.
Németországban
az Európai Központi Bank frankfurti székhelye a tiltakozások központja: a hétvégén mintegy 40 ezer ember vonult utcára. Az „Occupy” mozgalom fő témái – a jövedelmek egyenlőtlensége, a magas tandíjak valamint a munkanélküliség – a gazdasági válság által kevésbé érintett Németországban alig talál támogatásra. Ehelyett a tiltakozók csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy a bankoknak nyújtott állami segélyek nem hozták el a pénzügyi világ reformját.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
