Izrael és a palesztinok: folytatódik a két főszereplős dráma a Közel-Keleten

szerk. 2011. szeptember 30. 09:39, utolsó frissítés: 14:43

Az alapvető kérdésekben a felek soha nem tudtak teljesen kiegyezni. Kudarcba fulladt béketárgyalások, megszegett tűzszünetek: az utóbbi 9 év krónikája.

Mahmúd Abbász palesztin elnök szeptember 23-án New Yorkban átadta Ban Ki Munnak, a világszervezet főtitkárának a palesztin ENSZ-tagfelvételi kérelmet. Ez a kezdeményezés nem vezethet a palesztin állam ENSZ-tagságához, mivel a Biztonsági Tanácsban az Egyesült Államok azt megvétózná. A BT elutasítása után az ENSZ Közgyűlése egy deklaratív, jelképes határozatot hozhat majd a palesztin államiság elismeréséről, ám egyes szakértők szerint ez nem hozna különösebb változást. A BT továbbutalta a palesztinok tagfelvételi kérelmét a BT Csatlakozási Bizottságához, amely szeptember 30-án tárgyal a kérdésről.

2002 óta keveset változtak a pozíciók a közel-keleti hidegháborúban. (Hogy mi volt azelőtt, jól követhető a biztonságpolitika.hu összeállításában - 1967-től fokozatosan történt egy sor előrelépés, a tárgyalók izraeli és palesztin részről is Nobel-békedíjakat kaptak: Menachém Begin és Anvar Szadat 1979-ben, Simon Peresz és Jasszer Arafat 1994-ben.)

A múlt évtized elején még 2005-re tervezték összehozni a független Palesztinát, ami – utólagos és hiábavaló bölcsességgel – nyilvánvalóan túlzott optimizmusnak bizonyult. Az útiterv a békéhez (Road Map for Peace) – a közel-keleti kvartett (az Európai Unió, az ENSZ, az Amerikai Egyesült államok és Oroszország) akkori békejavaslata – megtárgyalása is félbeszakadt.

Kudarcba fulladt béketárgyalások, megszegett tűzszünetek, ígéretek és visszakozások sora következett, közben lecserélődött néhány politikai szereplő, akinek az Izrael és a palesztinok közti tárgyalások előkészítésében, levezetésében volt szerepe, vagy maga is résztvevő volt. Az alapvető kérdésekben a felek soha nem tudtak teljesen kiegyezni: Kelet-Jeruzsálemre igényt tartanak a palesztinok, ám izraeli álláspont szerint a főváros feloszthatatlan; a ciszjordániai zsidó telepeket nemhogy felszámolta volna Izrael, de újabb lakásokat épít az 1967-ben a hatnapos háborúban elfoglalt területeken, felháborítva nemcsak a palesztinokat, de az egész nemzetközi közösséget. Nincs kiegyezés a palesztin menekültek visszatérésről sem.

Másfelől a palesztinok mindeddig nem tudták hitelesen garantálni, hogy Izrael biztonságban lesz egy független Palesztina mellett; sorozatosak a merényletek, rakétatámadások a Gázai övezetből, amelyre Izrael blokáddal, katonai haderő bevetésével válaszolt.

Közel 300 hírből álló gyűjteményünkből tallóztunk a közel-keleti konfliktus utóbbi kilenc évéből:

Senkinek sem jó béketerv
2002. október 30. Izrael nem fogadja el jelenlegi formájában a Washington által támogatott új közel-keleti béketervet, mert az részben azon az arab terven alapszik, amely Izrael kivonulását feltételezi minden megszállt palesztin területről, és megerősíti a palesztin menekültek hazatérésének jogát – mondta kedden Gideon Száár, az izraeli kormány titkára.

Az izraeli és a palesztin fél a múlt héten egyaránt fenntartásokkal fogadta az új tervet, amelyet William Burns, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottja ismertetett velük, de izraeli tisztségviselő most először jelentette ki, hogy a javaslat nagyobb változtatások nélkül elfogadhatatlan.

Államot békéért
2003. november 25. A palesztinok megalakíthatják államukat cserébe az izraeli katonák elleni támadások leállításáért és a szélsőséges csoportok lefegyverzéséért - jelentette ki Ariel Saron izraeli kormányfő hétfőn, amikor fogadta pártja, a jobboldali Likud parlamenti frakciójának képviselőit. Saron azért találkozott pártjának honatyáival, hogy eloszlassa a zsidó telepek felszámolásával kapcsolatos aggodalmakat. Ez utóbbiak azt követően keletkeztek, hogy a kormányfői irodából a hét végén kiszivárogtak Saron elképzelései, amelyek szerint egyoldalúan felszámolnának zsidó telepeket.

Nem kell ideiglenes határ
2004. január 6. Palesztin részről hétfőn este elutasították Ariel Saron izraeli miniszterelnöknek azt a felvetését, hogy a palesztin államot először ideiglenes határokkal kellene létrehozni. Jasszer Arafat palesztin vezető első számú tanácsadója, Nabil Abu Rudeina egyúttal leszögezte, ragaszkodnak a nemzetközi béketerv teljes körű végrehajtásához, illetve az ENSZ-határozatok - köztük az 1967 júniusa óta megszállva tartott területek elhagyását kimondó határozat - betartásához.

Saron pártja, a Likud központi bizottságának ülésén foglalt állást a palesztin állam megteremtése és több, jelenleg palesztin önrendelkezésű területen álló zsidó telep ezzel párhuzamos felszámolása mellett. Ehhez feltételül szabta, hogy a palesztinok hajtsanak végre demokratikus reformokat, illetve mondjanak le az izraeliekkel szembeni erőszakról.

Izrael kivonul a Gázai övezetből
2005. január 3. Befuccsolhat a Gázai övezetből való kivonulás terve, ha az izraeli hadseregen belül terjed az engedetlenség – vélekedett Zeév Boim izraeli védelmi miniszter-helyettes. Ariel Saron izraeli kormányfő terve szerint 2005 szeptemberéig felszámolják a Gázai övezet 21 zsidó települését és négy, elszigetelt ciszjordániai kolóniát. Ez összesen mintegy 8500 telepest érint.

Tűzszünet
2005. február 9. Saron izraeli miniszterelnök és Abbasz palesztin elnök az egyiptomi Sarm-es-Sejkben kedden bejelentették: véget vetnek az erőszaknak.

A tűzszünet megsértése
2005. február 10. A Gázai övezetben egy palesztin fiatalember halálát okozta egy izraeli telepről leadott lövés. Ő a palesztin-izraeli konfliktus első halálos áldozata a tűzszünet kihirdetése óta.

Palesztin fegyveresek ugyanakkor gránátvetőkkel tűz alá vettek csütörtök reggel egy zsidó telepet a Gázai övezetben. Az izraeli katonai rádió szerint a palesztin fegyveresek 25 aknagránátot lőttek ki a – közelebbről nem megnevezett – telepre.

Lángoló zsinagógák
2005. szeptember 14. Mahmud Abbász palesztin vezető a gázai “fegyveres káosz” végetvetésére tett ígéretet. “Senki nem áll a törvény fölött” – mondta egy televíziós beszédében. Intése az elhagyott gázai zsidó telepeken garázdálkodó szélsőségeseknek szólt.

Tegnap is káosz uralkodott Gázában: a zsinagógákat felgyújtották, lerombolták, a romok között ami értéket találtak, elvitték.

Hamász-hatalomátvétel
2006. január 27. A Hamász több száz híve ünnepelte csütörtök este az iszlám szervezet választási győzelmét Gáza utcáin.

Egy optimista kampányszöveg. 2010-re végleges határok?
2006. március 9. Jehud Olmert izraeli ügyvezető kormányfő szerint Izrael 2010-ig rögzítené végleges határait. Az ideiglenes kormányfő a Jerusalem Post napilapnak adott interjúban kijelentette: amennyiben a március 28-i parlamenti választások után ő kerül a kabinet élére, Izrael négy éven belül olyan állandó határokat teremt magának, amelynek révén "leválik a palesztin lakosság nagy részéről és megőrzi a jelentős és stabil zsidó többséget".

A határok rögzítése előtt olyan "belső párbeszédet" tervez, amely lehetővé tesz a kérdésben "egy széleskörű nemzeti konszenzust" és utalt arra, hogy különösen fontosnak tartja a palesztin területeken élő zsidó telepesek véleményét.

A palesztinközi erőszak vége
2006. szeptember 12. Mahmúd Abbász palesztin elnök hétfőn bejelentette, hogy megegyezésre jutott Iszmáil Haníje kormányfővel egy egységkormány létrehozásáról, amely napokon belül megalakulhat.

Bojkott az egységkormánynak
2007. március 16. Izrael nem működik együtt az új palesztin egységkormánnyal, de folytatnia kell a párbeszédet Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, hogy elérje a Hamász mozgalom bukását - jelentette ki pénteken Efrájim Szneh izraeli védelmi miniszterhelyettes.

A politikus az izraeli állami rádióban hangoztatta, hogy Izrael bojkottálja a radikális Hamász és a mérsékelt Fatah mozgalom koalícióját. Hozzátette: meg kell kerülni az új kormányt, és Mahmúd Abbász elnökkel kell békemegállapodást kötni. Ez az egyetlen módja annak, hogy a Hamászt kiszorítsák a hatalomból.

Nincs előrehaladás
2008. február 8. Szalám Fajjád palesztin miniszterelnök szerint nem valószínű, hogy a közel-keleti konfliktus megoldására irányuló, egyre élénkebb diplomáciai erőfeszítések ellenére 2008-ban létrejön a tartós békeszerződés Izraellel.

Fajjád, aki az egyesült államokbeli Texas fővárosában tartózkodott magánlátogatáson, helyi idő szerint csütörtökön a brit hírügynökségnek adott interjúban rámutatott, hogy nincs előrehaladás az izraeli telepek és a ciszjordániai izraeli behatolások kérdésében, s ez akadályozza a közel-keleti rendezést célzó útiterv megvalósítását.

Amikor először felmerült a fügetlenség egyoldalú kikiáltásának ötlete
2008. február 20. Mahmúd Abbász palesztin elnök egyik magas rangú tanácsadója szerint a palesztinok fontolóra vehetik a függetlenség egyoldalú kikiáltását, amennyiben nem vezetnek eredményre az Izraellel való tárgyalások.

Ha Livni lett volna a kormányfő...
2009. február 17. A kormányalakítási megbízatásban reménykedő Cipi Livni izraeli politikus szerint komoly területi engedményeket kell tenni a palesztinoknak a békéért cserében.

"Fel kell adnunk Izrael Földjének a felét" - jelentette ki hétfőn Jeruzsálemben, az egykori bibliai Izraelre utalva, amely magába foglalta az ország jelenlegi területén kívül a megszállt Ciszjordániát és a Gázai övezetet is. A visszavonulás ezekről a területekről azért is hasznos lenne, mert segítene fenntartani Izrael állam zsidó jellegét - hangoztatta Livni, amerikai zsidó vezetőkkel találkozva.

A Netanjahu-éra
2009. augusztus 10. A négy évvel ezelőtti egyoldalú izraeli kivonulás a Gázai övezetből olyan hiba volt, amely nem fog megismétlődni - jelentette ki vasárnap, az izraeli kabinet heti ülésén Benjámin Netanjahu miniszterelnök.

"A gázai övezeti kivonulás nem hozott számunkra sem békét, sem biztonságot. A terület az Irán-barát Hamász ellenőrizte bázis lett, és még egyszer nem fogunk ilyen hibát elkövetni" - mondta a kormányfő az ülés kezdetén.

Lakásépítések ezerrel
2009. november 19. Izrael kelet-jeruzsálemi építkezései megnehezítik a béke megteremtését a térségben, mert annyira elkeseríthetik a palesztinokat, hogy nagyon veszélyes helyzet keletkezik – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök szerdán a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjújában. Benjámin Netanhau izraeli miniszterelnök elutasította kedden az Egyesült Államok kérését, hogy a zsidó állam állítsa le az egyik kelet-jeruzsálemi negyedben, Gilóban zajló lakásépítést.

A kínai látogatáson tartózkodó Obama interjújában elmondta: Izrael csak nehezíti azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Washington tesz a közel-keleti megbékélés érdekében, ha olyan területen épít újabb és újabb lakásokat, amelyeket a palesztinok maguknak követelnek. Izrael nem lesz nagyobb biztonságban az ilyen lépések hatására – tette hozzá. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék majdani független államuk fővárosának.

A flottilla-ügy
2010. május 31. Izrael megtámadta a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító hajókat. Az önkéntes flottilla hajóin több mint tíz áldozata van a kommandós akciónak. Izrael szerint az utasok váltották ki az erőszakot.

Belső bírálatok
2010. június 2. Izraeli értelmiségiek szerint a Gázai övezetbe tartó hat hajó elleni izraeli támadásnak katasztrofális következményei vannak Izrael nemzetközi megítélésre nézve.

A katonai akció növeli Izrael diplomáciai elszigeteltségét és tovább nehezíti az egyébként is akadozó izraeli-palesztin békefolyamatot. "A támadás után a legjobb úton vagyunk afelé, hogy az egész világ pestisesként tekintsen ránk" – jelentette ki Amos Oz író. Oz szerint a hadművelet erkölcsi katasztrófát jelent Izrael számára, a Gázai övezet blokádjának pedig semmi értelme sincs.

Izrael vezetése szerint semmi nem indokolja a bocsánatkérést a Gázai övezetbe segélyt szállító flottilla hétfői megtámadásával kapcsolatban. A hadsereg viszont beismerte, hogy nagy hibákat követett el, amelyeket a hiányos információk, a rosszul megválasztott fegyverek és a hibás taktika jellemeznek.

"A '67-es határok védhetetlenek"
2011. május 20. Kizárta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, hogy a zsidó állam visszatérjen az 1967-es határok mögé, ahogy azt az amerikai elnök javasolta csütörtökön Washingtonban elmondott beszédében, amelyben ismertette az Egyesült Államok új közel-keleti stratégiájának alapjait.

Az izraeli kormányfő ezzel a nagy érdeklődéssel várt Obama-beszéd egyik központi elemét utasította el. Az izraeli miniszterelnök közölte, reméli, hogy az Egyesült Államok betartja ígéretét, amellyel azt sugallta, hogy megmaradhatnak a megszállt területeken épült zsidó telepek. Obama beszédében nem követelte a telepek építésének leállítását, és azzal is az izraeli álláspontot támogatta, hogy a határok és a biztonság kérdését előbbre valónak mondta, mint a Jeruzsálemről való megegyezést és a palesztin menekültek ügyét.

A Hamász sem enged
2011. május 23. A Hamász vasárnap ismételten visszautasította Barack Obama amerikai elnök aznapi felhívását, hogy a szervezet ismerje el Izrael államot – közölte Számi Abu Zuhri, a Gázai övezetet uraló iszlamista mozgalom egyik szóvivője.

Palesztina felvételi kérelme
2011. szeptember 24. Mahmúd Abbász palesztin elnök hivatalosan is átadta Ban Kimun ENSZ-főtitkárnak a levelet, amelyben az önálló palesztin állam teljes jogú tagságát kérvényezte a világszervezetben. Az Egyesült Államok már előre jelezte, megvétózza a döntést, és a BBC forrásai szerint nyugati diplomaták az utolsó pillanatig próbálták lebeszélni Palesztinát a benyújtásról.

A beadványt ismerő források azt mondták a BBC-nek, hogy a dokumentum rövid és tömör, és az 1967 előtti határok alapján kérvényezi az önálló Palesztina elismerését.

Az alapvető kérdésekben a felek soha nem tudtak teljesen kiegyezni. Kudarcba fulladt béketárgyalások, megszegett tűzszünetek: az utóbbi 9 év krónikája.

(TÉV)ÚT PALESZTINA FELÉ

VilágRSS