2026. május 6. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

London: életerős, céltalan fiatalemberek, kis helyre összezsúfolva

szerk. 2011. augusztus 10. 09:27, utolsó frissítés: 17:51

Eleve nem érzik magukat felelősnek ezért a társadalomért, és veszítenivalójuk sem nagyon van. És egy ilyen gyúanyag bármikor képes berobbanni – véli Síklaki István szociálpszichológus.


Nagy-Britanniában immár négy napja gyújtogatnak és fosztogatnak, London után Birminghamben, Liverpoolban, Manchesterben és Bristolban is rendzavarások voltak. Hogyan lett az eredetileg békésnek indult, állítólagos rendőri túlkapás elleni tüntetésből ekkora fosztogatási és rongálási hullám?

A brit napilapok főként a hatalmas szegénységet és a munkanélküliséget nevezik meg a zavargások okaként. Tény, hogy a randalírozók között valóban voltak munkanélküliek és bevándorlók is, a letartóztatottak száma: 768. A lavina a Tottenhamben a rendőrség által meglőtt Mark Duggan miatt indult el. Tottenham egyébként a brit főváros legszegényebb negyede, itt a legmagasabb a munkanélküliség. Ugyanakkor itt él a legnagyobb karibi-amerikai közösség, becslések szerint a kerületben 300 különböző nyelvet is beszélnek.

Síklaki István szociálpszichológus, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociálpszichológia Tanszékének tanszékvezető docense szerint az ilyen fajta események bekövetkeztére számítani lehetett. Véleménye szerint nagyon széles körű, erőteljes rendőri beavatkozás következik, és néhány napon vagy legkésőbb néhány heten belül konszolidálják a helyzetet. „De az alaphelyzet ettől még nem változik, az egy sokkal hosszabb múltra visszatekintő probléme, és valószínűleg hosszabb jövője is lesz” – hangsúlyozta.




Kérdésünkre, hogy mi vezetett tulajdonképpen ide, kifejtette, hogy ami minden ilyen típusú nagy, jóléti, felszívó társadalmakra jellemző, különösen, hogyha gyarmataik is voltak. Nagy-Britannia esetében az egykori gyarmatokról, pl. Jamaikából, Afrikából, minden különösebb akadály nélkül érkezhetnek bevándorlók, akik a jobb élet érdekében jönnek, és akiknek nem kell lélekvesztőkön sem átkelniük, mint pl. az Olaszországba menekülő afrikaiaknak – hanem egyszerűen csak felülnek egy repülőre. És ennek megfelelően hosszú-hosszú évek óta elég jól kialakult közösségeik vannak, főleg Londonban, de más nagyobb városokban is.

„Ezek között nyilván elég komoly rétegződések vannak. Vannak a szegény rétegek, akik jobbára gettósodtak, mondjuk Brixtonban szinte kizárólag a szegény rétegekhez tartozó bevándorlók élnek. Itt tartósan nagyon nagy a munkanélküliség, a kilátástalanság, tehát egyetlen életcél maradű: a bűnözés. Hogyha ez egy rendszerré válik, akkor óhatatlanul kialakul az ellenállás a rendőrökkel, a rendszerrel szemben. Ha pedig tartósan ilyen helyzet áll fenn, akkor viszont elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb valami szikra kiváltja a robbanást. Ez most megtörtént – érvelt Síklaki.

Egyébként volt valamikor a Thatcher-korszakban is egy óriási nagy zavargás, az éppen Brixtonból indult. És azóta is időnként fel-fel lángol, és amíg ezt a nagyon nagy volumenű társadalmi problémát nem sikerül jól kezelni, addig ilyenekre újra és újra számítani kell - tette hozzá.

Kérdésünkre, miszerint előre várható, bejósolható történésekről van-e szó, a szociálpszichológus szerint ez benne volt a levegőben. „Meglehetősen nagy számú, viszonylag kis helyre összezsúfolt, rengeteg életerős, céltalan, a bűnözéssel kacsingató fiatalember, akiknek eleve, életkori sajátosságból adódóan is az agresszió meglehetősen természetes dolog. Egy ilyen gyúanyag bármikor képes berobbanni. És hát mivel eleve nem érzik magukat felelősnek ezért a társadalomért, és veszítenivalójuk nem nagyon van, ez a fajta „kitomboljuk magunkat” tömegpszichózis el tudott terjedni.”

Síklaki kérdésünkre, miszerint a mostani történés párhuzamba állítható-e a 80-as évekbeli angliai faji zavargásokkal, elmondta, hogy a gyökere eléggé hasonló. A faj azonban ebben az esetben csak másodlagosan jön be a képbe, abból a szempontból, hogy akik ilyen rossz társadalmi körülmények közül vándorolnak be folyamatosan, azok jobbára a világ különböző színes bőrű területeiről származnak.










Gergely Orsolya, az Erdély FM rádió által megszólaltatott csíkszeredai szociológus szerint előfordulhat, hogy egy nagyobb békés tömeg közé húsz-harminc randalírozó került, vagy akár olyan személyek, akik demagógiával, érzelmi ráhatással szíthatták a tömeget a rombolás fele. Így fordulhat át egy békésnek induló megnyilvánulás vandalizmusba.

"Gondoljunk csak a néhány évvel ezelőtti októberi budapesti eseménysorozatra. Ott is részt vettek és bekacsolódtak olyan személyek is, akikről azt mondanánk, hogy soha nem tennének ilyet. Viszont a tömeg magával tud ragadni, és a hatalommal szembeni erőszakos megnyilvánulásra nagyon kapható egy olyan populáció, amelyik nem biztos, hogy mindig, minden ponton ki van békülve az éppen hatalmon lévő személyekkel vagy a hatalmon lévő intézmények működésével.”

Gergely szerint ezekre az eseményekre a felgyülemlett sérelmek levezető akciójaként is tekinthetünk, nem biztos, hogy a fiatal férfi megölése volt a legfontosabb kiváltó ok. Lehet, hogy más elégedetlenségek is vannak a háttérben, például a kerületi önkormányzat vagy akár a kormányzat, illetve a rendőrség működésével, a gazdasági helyzettel vagy a bevándorló-kérdéssel elégedetlenek, ami Londonban folyamatosan probléma – magyarázta a szociológus. A mostani esemény csak egy apropót jelentett, amire ezek az emberek úgy gondolták, hogy így reagálnak, ami nem volt szerencsés, és hétköznapi emberek számára is ijesztő, hogy ilyen történhet meg egy úgymond civilizált fővárosban.

„Sajnos ezek a megnyilvánulások, tömegjelenségek egyáltalán nem meglepőek, és a társadalomkutatók számítanak erre, és tudják, hogy amikor egyre nagyobbak a társadalmi különbségek – főleg egy ilyen hatalmas kollázsszerű városban, mint amilyen London, ahol az emberek látják, hogy a nagyon jó élet és a nagyon nagy szegénység hogyan nyilvánul meg – nagyon erősek az ellentétek. A világ más részein is így van, úgy tűnik, ez az évtizedünk a zavargások évtizede: az év a közel-keleti, egyiptomi, mindenféle zavargásokkal kezdődött. Valószínű, hogy ilyenekre kell számítanunk a világon mindenhol. Ezekre sajnos nem lehet felkészülni.”

Gergely Orsolya ugyanakkor elmondta, egyelőre nem lehet tudni, hogy kik voltak azok, akik részt vettek ezekben a megmozdulásokban. Így nem jelenthetjük ki azt, hogy egy adott etnikumú tömeg, első vagy második generációs londoniak, fiatalok, vagy idősebbek, vagy bármilyen más demográfiai hasonlósággal rendelkező csoport követte volna el a zavargásokat. Ugyanakkor sokan azt hangsúlyozzák, hogy nem etnikai konfliktusról van szó, hanem a helyi fiatalok és a rendőrség konfliktusáról.

„Tény, hogy úgy tűnik, hogy már a nyugati társadalmakban is egyre nagyobbak a társadalmi egyenlőtlenségek miatti elégedetlenségek. És ennek olyan fiatalok is egyértelműen hangot adhatnak, akik nem élnek rossz társadalmi vagy anyagi körülmények között, viszont erős a szolidaritásérzésük. Mondhatnánk, hogy napjainkban egyre gyengülőben van a társadalom fogaskerekeit összetartó gépezet, és egyre kisebb a hatalom, az éppen fennálló rend társadalmi legitimitása.

A társadalom egyre nagyobb csoportjai nem értenek egyet a különböző hatalmi megnyilvánulásokkal, mint amilyen a könnygáz kibocsátása a tömegre, a rendőrség vélt vagy valós túlkapásai. Ezek az úgymond megrázó események, akár faji, akár etnikai, akár életkorbeli, akár élethelyzetbeli szolidaritást válthatnak ki az emberekből, akik lehet, hogy ténylegesen úgy érkeznek oda, hogy támogatják ezt a megnyilvánulást, hogy hangot adjanak az elégedetlenségnek. És akkor valamitől ez a tömeg hirtelen megváltozik és erőszakossá válik.

Viszont azt sem tudjuk, hogy az odaérkezett 200-300 ember közül tényleg mindenki fosztogatott-e, vagy ebbe a csoportba csak bekerült egy szélsőséges, 30-50 fős társaság, akik máskor is ezt szokták tenni, és kihasználták az apropót.”

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS