Norvégok a Facebookon: társadalmi változást hoznak az események
Rácz Tímea 2011. július 25. 17:11, utolsó frissítés: 2011. július 26. 09:41"A történtek kimozdítják majd Norvégiát #i#a nálunk ez nem eshet meg-buborékból#/i#". Profilképükben norvég zászlós kitűzőt, fotót, szeretlek Osló feliratot viselő kommentelők százai szólnak hozzá.
Norvég kommentelők százai szólnak hozzá a Facebookon a pénteki robbantás és lövöldözés híreihez. A három vezető norvég napilap, a Verdens Gang, az Aftenposten és a Dagbladet profilján néztünk körül, miről beszélnek a kommentelők a tömeggyilkosság kapcsán.
Legnagyobb számban természetesen a döbbenetet és a részvétet kifejező hozzászólások fordulnak elő, ez utóbbira külön eseményeket is létrehoztak (eddig ennek van a legtöbb résztvevője). Az „uramisteneken”, „basszusokon” és szomorú szmájlikon túl azonban számos találgatást is olvashattunk arról, hogy ki tette, miért, és egyáltalán mi jöhet még.
Pénteken a kormányépületnél történt robbanás első híreire már beindult a kommentelés, hogy vajon ki állhat mögötte.
Figyelemre méltó a hozzászólók önszabályozó közössége,
annak ellenére, hogy nagyon sokan írnak, és gyakran csak egy-egy kommentet.
Egy rögtön iszlám terrorizmust kiáltó („egy-null a muszlimoknak”, „norvég ilyet nem csinál”, „Krekar áll emögött”, „a terrorizmus minket is elért”) hozzászólásra tíz másik jut, amely legalábbis óvatosságra int („ne ítélkezzünk, míg nem tudunk biztosat”), vagy egyenesen elítéli a rasszista megnyilvánulásokat.
Szombaton, amikor fény derült az elkövető kilétére, némely hozzászóló úgy vélte: „biztosan áttért iszlám hitre”, „a legszörnyűbb, hogy azt mondják, egy bennszülött norvégról van szó”. A kommentelők többsége viszont ezeket a feltételezéseket is elítélte.
Van, aki nagyobb világpolitikai összefüggéseket lát
a cselekmények mögött, bár nem teszi világossá, mire gondol: ”Számítottam már arra, hogy megtörténik. Így van ez, amikor belemászunk mindenbe, ami a világban történik”; ”... egyáltalán nem lepnek meg az oslói események...már vártam erre... bizonytalanná vált a helyzetünk azon a napon, amikor igent mondtunk arra, hogy együtt harcoljunk az AEÁ-val Afganisztánban és Líbiában... az olaj miatti háborúban... ” – olvasható a VG Nett egyik linkje alatt.
Ami a gyanúsított büntetését illeti, egyik bejegyzés alatt rövid véleménynyilvánítások sorozata jelent meg arról, hogy vajon hány évet kap tettéért. Némely kommentelő úgy gondolja, a norvég igazságszolgáltatás túl engedékeny lesz, és mindössze 15 évvel megússza, ezek többsége életfogytiglant javasol.
Egyik Oslo-oldal kérdést is tett fel: Vajon Norvégiának meg kellene változtatnia a törvényeit, hogy a gyilkos halálbüntetést kaphasson? Bár magát az oldalt alig 1500-an lájkolták, a kérdésre több, mint 85 ezren válaszoltak, közülük 60 ezren nemmel. Erre a bejegyzésre is rögtön érkeztek olyan válaszok, miszerint ”hogy is lehet ilyent kérdezni, ha egyszer alkotmányellenes”.
Hogyan változtatja meg a tragédia Norvégiát?
A kérdést az Aftenposten tette fel, 122 válaszból szemléztünk:
”Csak azt tudom remélni, hogy az egyetlen változás, amit ez az egész eredményez, egy erősebb összefogás, nagyobb tolerancia és egy annyira nyitott társadalom lesz, amilyen nekünk mindig is volt.”
”Azt hiszem, a történtek kimozdítják majd Norvégiát a ”nálunk ez nem eshet meg”-buborékból. Megtörtént, és továbbra is történni fog... Ébresztő, norvégok!”
”Remélem, a norvégok végre abbahagyják a muszlimok hibáztatását mindenért!”
”Azok mellé állok, akik remélik, hogy mindez oda vezet majd, hogy egyre jobban vágyjunk egy nyitott társadalomra. És őszintén remélem, hogy többen látják majd, hogy a világ nem olyan egyszerű, mint a mi és az ők logikája.”
”Ez csak azt mutatja, mennyire sebezhetőek vagyunk, még itt Norvégiában is. Az, hogy a fő gyanúsított egy norvég arra emlékeztet minket, hogy
a terrornak nem lehet egyetlen bőrszíne, vallása vagy nemzetisége.
A legrosszabb, ami történhet, hogy egymást kezdjük gyanúsítani, bezárkózunk egymás elől. Ez ellen kell dolgoznunk.”
”Nem biztos, hogy sok minden fog változni. Félek attól, hogy most lefutjuk a szokásos köröket a pszichológusokkal, a nehéz gyerekkorral és a védőkkel, akik szinte sírnak a védencük helyett. Remélem nem lesz igazam, és nevén nevezzük a dolgokat Norvégiában is; ez egy szörnyűséges, gyáva terrorcselekedet és nem szabad finoman kezelni. ”
”Remélhetőleg egy olyan társadalmat is nyerünk, ahol minden vélemény teret kap, de ahol elutasítjuk a nemkívánatos gesztusokat. Ma általában az a helyzet, hogy mindenki ugyanúgy beszél, ugyanazokat a politikailag korrekt kifejezéseket használja, de a gonosztevők könnyen megússzák. Ennek fordítva kell lennie. Teljes nyitottságot a véleményeknek, zéró toleranciát az erőszaknak és törvénytelenségeknek.”
”Természetesen megváltozunk. Különösen azért, mert nincs egyértelmű mi versus ők... hanem egyvalaki közülünk követte el az erőszakot. Attól félek azonban, hogy az emberek most nem számolnak le a szélsőjobbal. (...) Ez egy gondolatmenet, nem ”azok az iszlám radikálisok”, inkább az úgynevezett nacionalisták, vagy ahogy angolul mondják,
home-grown terroristák.”
A három lap oldalán összesen egyetlen szemtanú kommentjét találtuk meg, aki ezt írta: ”Kint álltam az erkélyen, és láttam a robbanást. Olyan volt, mint egy kis atombomba. Fehér füst jött fel és úgy nézett ki, mint valami golyók. Még mindig sokkos állapotban vagyok...”
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
