Több nőt akar az üzleti szférába az Európai Parlament
2011. július 07. 16:10, utolsó frissítés: 2011. július 09. 09:57Támogatja a kvótarendszer bevezetését az EP: 2020-ra az európai nagyvállalatok vezetői pozícióinak 40%-át nőknek kellene betölteniük.
Jelenleg az EU tőzsdén jegyzett nagyobb cégei igazgatóinak mindössze 10%-a, vezérigazgatóinak csupán 3%-a nő. Mivel a cégek vezető testületeiben évente csak fél százalékkal növekszik a nők száma, a jelenlegi tempóval csak ötven év múlva érnék el a cégek a 40%-os küszöböt – áll az EP által elfogadott jelentésben.
Történik mindez annak ellenére, hogy 2008-ban már az egyetemi képesítések 59,5%-át nők szerezték meg az EU-ban, és az üzleti, gazdálkodási és jogi karon a nők többségben vannak a férfiakkal szemben. A jelentés szerint a nők képviseletét akadályozó tényezők között ott van a nemi alapon történő megkülönböztetés, valamint a vállalatoknál fennmaradt és a potenciális vezetők mentorálását
korlátozó sztereotip viselkedések is.
A jelentéstevő, a néppárti görög Rodi Kratsa-Tsagaropoulou így nyilatkozott: „Európa nem engedheti meg magának, hogy ne használja ki a tehetségét. A nők szerepének megerősítése a cégek menedzsment szintjén nem csupán esélyegyenlőségi és etikai kérdés, hanem a gazdasági növekedéshez és a belső piac sikeréhez is hozzájárul. A jelentés elfogadása nagyon határozott üzenetet továbbít a tagállamoknak és cégeknek egyaránt."
Kötelező lehet a női kvóta
Amennyiben az egyes országokban bevezetett önkéntes lépések nem vezetnek eredményre, a cégek vezető testületeiben 2015-re 30%-os, 2020-ra már 40%-os kötelező női kvótát elrendelő jogszabályt kellene alkotnia az Európai Bizottságnak – áll az EP most elfogadott jelentésében, amely azonban egyelőre nem tartalmaz kötelező érvényű előírást.
Ugyanakkor a képviselők Norvégiát tartják követendő példának, mivel az ország elsőként fogadott el olyan jogszabályt, amely kvótákat határozott meg azért, hogy jelentős mértékben növelje a nők arányát a vállalatok vezető testületeiben. A 2003-ban bevezetett jogszabály kezdetben sok ellenállásba ütközött.
A norvég kereskedelmi és ipari miniszter (tehát nem az esélyegyenlőségi miniszter) kezdeményezésére hozott jogszabály – bírság vagy a feloszlatás terhe mellett – arra kötelezi a vállalatokat, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok igazgatótanácsában a nők aránya legalább 40% legyen. A jogszabály kézzelfogható eredményeket hozott. Hasonló jogszabályt fogadtak el Québecben is.
Más tagállamok, például Franciaország, Hollandia és Spanyolország rögzítik a nők vezető testületekben való arányát. A Deutsche Telekom vállalat önszántából azt a célt tűzte maga elé, hogy 2015-ig eléri a 30%-os kvótát.
Finnországban is létezik egy vállalatirányítási kódex,
amelynek értelmében a vállalatok döntéshozó testületeiben mindkét nem képviselőinek helyet kell kapniuk, és a nem teljesítők listáját nyilvánosságra hozzák. A kódex eredményeként a finn vállalatok döntéshozó testületeiben időközben a nők aránya 25%-ra emelkedett, és a tőzsdén jegyzett olyan vállalatok aránya, ahol a felügyelőbizottságban vagy az igazgatóságban nők is helyet kapnak, a kódex bevezetését követő két éven belül 51%-ról 70%-ra emelkedett.
A parlament ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a pozíciókat a szükséges szakértelem, képzettség és tapasztalatok alapján kell betölteni, de a tagállamokat arra sürgeti, hogy tegyenek többet a nők munkahelyi és szakmai igényeinek kielégítése érdekében. Ilyenek például a gyermek- és idősfelügyelet támogatása, a vállalkozásokon belüli továbbképzések erősítése, a férfiak és nők eltérő bérezésének orvoslása, pénzügyi támogatás azoknak a cégeknek, amelyek elősegítik a szakmai és családi élet összeegyeztethetőségét.
Az Európai Bizottság és a magánszektor által készített tanulmányok azt bizonyítják, összefüggés van a vállalkozások jobb gazdasági és pénzügyi eredményei és aközött, hogy vannak-e nők a vállalkozás döntéshozatali szerveiben. Ebből pedig következik, hogy a teljesítmény és a gazdasági versenyképesség eszközének tekinthető az, ha a nők nagy arányban képviseltetik magukat a vezető pozíciókban – derül ki a jelentésből.
Ugyanakkor az EP szerint nemcsak a tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatok, hanem a kisebbek esetében is fontos lenne, hogy a női és férfi vezetők számában egyensúlyt teremtsenek, és a Bizottságnak erre vonatkozó ütemtervet is ki kellene dolgoznia.
A teljes EP-jelentés a nőkről és a vállalkozásvezetésről
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
