2026. november 21. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Történelmi szakasz küszöbén az emberi jogi forradalom?

MTI-hírösszefoglaló 2011. május 13. 14:41, utolsó frissítés: 15:45

A romániai rasszista közbeszédről, a csíkszeredai romakilakoltatásról, a magyarországi gyűlölet-bűncselekményekről és a médiatörvényről is említést tesz az Amnesty éves világjelentése.


89 országban dokumentálta a létrehozásának 50. évfordulóját ünneplő Amnesty International 2010-ben a véleménynyilvánítás szabadságának törvénysértő korlátozását, és tudomása szerint 48 országban börtönöztek be embereket lelkiismereti okokból.

A szervezet pénteken kiadott világjelentése szerint a világ összlakosságának csaknem kétharmada nem fér hozzá az igazságszolgáltatáshoz. Az AI 54 országban vizsgált olyan bírósági eljárásokat, amelyek nem feleltek meg az igazságosság normáinak, és adatai szerint 98 országban vetettek alá őrizeteseket kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak. Ez még olyan országokra is igaz, amelyekben egyáltalán létezik igazságszolgáltatás, mivel e bírósági rendszerek is gyakran korrupt és diszkriminatív módon működnek – áll a jelentésben.


Románia: rasszista tisztviselők, csíkszeredai kitelepítés

A jelentés Romániával foglalkozó fejezete szerint magas rangú román kormányzati tisztviselők részéről rasszista, diszkriminatív megjegyzések hangzottak el, a romák a legmagasabb szintű politikai közbeszédben is "negatív értelmű etnikai általánosítások" célpontjai voltak.



Az AI felidézi, hogy a román külügyminiszter "a roma közösségek és a bűnözés közötti kapcsolatokról" beszélt, a román államfő pedig egy hivatalos külföldi látogatásán kijelentette, hogy a romákat "nehéz integrálni", és a romák "nem akarnak dolgozni".

Az Amnesty International idéz egy közvélemény-kutatást is, amely kimutatta, hogy a román lakosság 67 százaléka nem lenne hajlandó romát befogadni a családjába.

Az AI a pénteken kiadott jelentésben ismét felidézi a csíkszeredai romák 2004-ben végrehajtott kényszer-kilakoltatását, amelyről az emberi jogi szervezet már a tavalyi év elején külön jelentést is közölt.

A most kiadott éves világjelentésben erről az ügyről azt írják, hogy még 2010 végén is "hozzávetőleg 75" roma – köztük több kisgyermekes család – élt egy szennyvízülepítő telep szomszédságában a város külterületén, fémkonténerekben. A kabinok túlzsúfoltak, a kitelepítettekre pedig összesen négy vécéfülke jut. Jóllehet ígéretek hangzottak el arról, hogy a kabinok csak átmeneti megoldást jelentenek, a helyi hatóságok a tavalyi év végéig sem biztosítottak megfelelő alternatív elhelyezést – áll a pénteki jelentésben.

Az Amnesty International már tavaly januárban külön esettanulmányban ismertette a csíkszeredai roma közösség kálváriáját. Eszerint a helyi hatóságok 2004 nyarán értesítették az akkor száznál több főből álló közösséget, hogy 24 órájuk van a távozásra. Közölték velük azt is, hogy otthonaikat lebontják, akkor is, ha nem mennek ki az általuk addig lakott épületből. A közösséget a városi szennyvíztisztító mellé költöztették, a hatóságok által odatelepített fémkonténerekbe.


Magyarország: a félelem légköre

A magyarországi romák tavaly is erőszakos támadásokkal és megkülönböztetéssel szembesültek, és "a félelem légkörében éltek" – áll a Magyarországgal foglalkozó fejezet élén. A magyar bűnügyi igazságszolgáltatás strukturális hiányosságai közé tartozott, hogy "hiányzott a kapacitás" a gyűlölet vezérelte bűncselekmények azonosítására és kivizsgálására, a rendőrök és a vizsgálótisztek nem kaptak szakosított képzést vagy konkrét útmutatásokat, és nem történtek hatékony intézkedések a jelenség természetének és kiterjedtségének feltérképezésére.

Az Amnesty International szerint voltak olyan dokumentált esetek, amelyek megmutatták, hogy a hatóságok gyakran nem ismerték fel egy-egy bűncselekmény rasszista indíttatását.

Magyar nem kormányzati szervezetek ki is fejezték aggodalmukat aziránt, hogy bűncselekményeket rasszista indíttatású gyűlölet-bűncselekmények helyett tendenciaszerűen köztörvényes bűncselekménynek nyilvánítanak. Ennek következtében nincs nyilvánosan hozzáférhető, megbízható statisztika a Magyarországon elkövetett, faji indíttatású bűncselekmények tényleges számáról – áll a magyar fejezetben.

A szervezet utal olyan beszámolókra, amelyek szerint a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek, valamint zsidók ellen elkövetett egyes bűncselekmények esetében sem lett figyelembe véve indíttatásként a gyűlölet.

Az AI jelentése megemlíti azt is, hogy a tavalyi választásokon a Jobbik nevű "szélsőséges jobboldali párt" első ízben került be a magyar parlamentbe. A betiltott Magyar Gárda tagjai pedig Új Magyar Gárda név alatt folytatták tevékenységüket, jóllehet szeptemberben három vezetőjük ellen vádat emeltek – áll a jelentésben.

A jelentés szerint a tiltakozások ellenére elfogadott új médiaszabályozást hazai nem kormányzati szervezetek, valamint a sajtó és a nemzetközi közösség is bírálta a törvény lehetséges következményei miatt, beleértve a médiatartalmak korlátozását, az újságíróknak és a szerkesztőknek adott egyértelmű útmutatások hiányát, valamint az új szabályozó testület erőteljes hatásköreit. Ezek mindegyike a véleménykifejtési szabadság méltánytalan korlátozásának kockázatával jár – áll a pénteki Amnesty-jelentésben.


Falakat építenek Szlovákiában

Közép-Kelet-Európa több országában az elmúlt évben is diszkriminációval, állami szinten is tapasztalható rasszista megnyilvánulásokkal szembesültek a roma közösségek. Szlovákiában a romákkal szembeni diszkrimináció "több szinten is folytatódott tavaly". A szlovák belügyminisztérium hírek szerint bejelentette, hogy megkezdte a roma telepek lakói által elkövetett bűncselekmények adatgyűjtését szolgáló rendszer kidolgozását – áll a jelentésben.

Az AI szerint több szlovákiai településen döntést hoztak arról, hogy fallal választják el a romák és a nem romák lakta negyedeket, sőt egyes helyeken már meg is kezdődött e falak felépítése.

Oroszországról a jelentés azt állapítja meg, hogy az emberi jogok védelmezői, a politikai ellenzék tagjai, valamint környezetvédő aktivisták és újságírók változatlanul fenyegetéseknek, zaklatásnak, támadásoknak voltak kitéve, az ilyen incidensek ügyében indított vizsgálatok pedig nem sok konkrét eredményt hoztak.

A gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát továbbra is támadások érték, demonstrációkat tiltottak be vagy oszlattak fel erőszakkal.


Közel-Kelet, Észak-Afrika: bizonytalan remény

Példátlan lehetőségeket kínál az emberi jogok helyzetének megváltoztatására a közösségi médiaportálok terjedése, valamint a szabadság és az igazság mind hangosabb követelése a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ám e változások sorsa még bizonytalan, mivel folyik a csata az információforrások és a kommunikációs eszközök birtoklásáért – áll a Amnesty International (AI) pénteken Londonban kiadott éves világjelentésében, amely szerint tavaly is több tucatnyi országban korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságát.

Salil Shetty, az AI főtitkára szerint az emberi jogi forradalom történelmi szakasz küszöbére érkezett. "Az emberek elvetik a félelmet... jórészt fiatalok által vezetett bátor emberek emelik fel szavukat és szállnak szembe fegyverekkel, könnygázgránátokkal, harckocsikkal". A főtitkár szerint e bátorság – kiegészülve azokkal az új technológiákkal, amelyek segítségével az aktivisták kijátszhatják, illetve leleplezhetik a békés tiltakozást és a szólásszabadságot eltipró kormányokat - "azt az üzenetet küldi az elnyomó kormányoknak, hogy napjaik meg vannak számlálva".


Az AI bírálta az Egyesült Államokat, amely „sokat tett” a Mubarak-kormány stabilitásáért, annak ellenére, hogy az elmúlt harminc évben bőséges bizonyítékhalmaz gyűlt össze az egyiptomi rezsim brutalitásáról. A szervezet szerint "ez a képmutatás", amelyet a WikiLeaks portál által kiszivárogtatott diplomáciai sürgönyök is alátámasztanak, "leleplezi ezeket a kormányokat, és kétségeket ébreszt az emberi jogok melletti elkötelezettségük iránt".


Halállal büntető nagyhatalmak

Az Egyesül Államokról szóló fejezet élén az áll, hogy Guantánamón 2010 januárjában – a börtöntábor bezárására az Obama-kormány által szabott határidő leteltével – még mindig 198 őrizetest tartottak fogva, sőt a tavalyi év végén is még 174-en raboskodtak a táborban.

A halálbüntetés teljes betiltásáért évtizedek óta küzdő Amnesty International kiemelte azt is, hogy Amerikában tavaly 46 elítéltek végeztek ki, köztük egy nőt. Az AI adatai szerint az Egyesült Államokban 1234 elítélten hajtottak végre halálos ítéletet azóta, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1976-ban feloldotta a halálbüntetés alkalmazására korábban elrendelt moratóriumot.

A halálbüntetés kínai alkalmazásáról az Amnesty International az idén már nem is közölt számszerű adatokat. A jelentésben csak az áll, hogy a halálos ítéletek és a kivégzettek száma államtitok, de a nyilvánosan hozzáférhető bizonyítékok is arra vallanak, hogy Kínában változatlanul széles körűen alkalmazzák a halálbüntetést, és ezreket végeznek ki igazságtalan bírósági eljárásokban született ítéletek alapján.

Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS