2025. december 17. szerda
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Hivatalosan is átvette a NATO a líbiai hadműveletek irányítását

hírösszefoglaló 2011. március 31. 12:57, utolsó frissítés: 13:43

Obama titkos utasítást írt alá a felkelők támogatására, Kína ellenzi a beavatkozást. Lemondott és Londonba menekült a líbiai külügyminiszter.


Hivatalosan is átvette a NATO csütörtök reggel az Egyesült Államoktól a líbiai hadműveletek irányítását – közölte az észak-atlanti szervezet egyik diplomatája. Közép-európai idő szerint reggel 8 órakor vette át az irányítást a NATO nápolyi parancsnoksága Charles Bouchard kanadai tábornok vezetésével.

A NATO-tagállamok nagykövetei vasárnap este Brüsszelben határoztak arról, hogy a katonai szövetség fog irányítani minden olyan líbiai katonai műveletet, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. számú határozatának végrehajtására irányul. A NATO-műveletnek az "Egyesített védelmező" (Unified Protector) kódnevet adták.

A hadműveletek összehangolását egy külön Líbiára kialakított parancsnoki lánc végzi a NATO állandó parancsnoki láncán belül – derült ki korábban diplomáciai forrásból.



A NATO már a múlt héten magára vállalta a fegyverembargó ellenőrzését, és vasárnaptól részt vett a légtérzárlat érvényesítésében is. A líbiai főváros felett átrepülő


harci gépek zaja és robbanások

is hallatszottak Tripoli délkeleti külvárosaiból szerdán éjszaka az AFP francia hírügynökséget a városból tájékoztató szemtanú szerint.

A helyszíni beszámoló szerint Tripoli déli és délkeleti része felett repültek át a gépek, a robbanások pedig a Szalaheddin negyedben voltak, ahol egy katonai létesítmény lehetett a célpont. A Jana hivatalos líbiai hírügynökség később azt állította, hogy "a gyarmatosító keresztes agresszorok" – a nemzetközi koalíciós erőket minősítik így a Kadhafi-hívek – polgári célpontokat támadtak a fővárosban az éjszakai bombázás során.

A Jana azzal fenyegetőzött, hogy a líbiaiak elleni minden egyes bombáért és rakétáért megfizet majd a katari kormány és az emírségek vezetése, az a két arab ország, amely részt vesz a nemzetközi koalíciós erőkben.

Musza Kusza líbiai külügyminiszter lemondott a Moammer el-Kadhafi líbiai vezető kormányában viselt tisztségéről, és Londonba érkezett szerda este. A brit külügyminisztérium szóvivőjének közleménye szerint "Kusza a Kadhafi-kormány egyik legmagasabb rangú tagja és feladata volt a rezsim nemzetközi képviselete – ezt a tevékenységet már nem kívánja a jövőben folytatni".


A külügyminiszter egyike azoknak a kulcspolitikusoknak,

akik Moammer el-Kadhafi líbiai vezető belső köréhez tartoznak. Ő dolgozta ki a líbiai külpolitika drámai fordulatát, amellyel az észak-afrikai ország a sokévi szankciók után visszatért a nemzetközi porondra.

A brit külügyminisztérium a nyilatkozatban közölte: arra bíztatja Kadhafi környezetének többi tagját is, hogy fordítsanak hátat Kadhafinak, és dolgozzanak Líbia jobb jövője érdekében, lehetővé téve a politikai átmenetet és olyan valós reformok végrehajtását, amelyek megfelelnek a líbiai nép törekvéseinek.

A csütörtöki The Times értesülése szerint Musza Kuszát érkezése után azonnal kihallgatta a brit hírszerzés. A lap egyik magas rangú kormányforrása "élő információs kincsestárnak" nevezte a volt líbiai külügyminisztert. "El lehet képzelni, mennyi mindent tud ez az ember mindenről" – idézte forrását a The Times. A lap szerint a Downing Street "a Kadhafi elleni hadjárat hatalmas áttöréseként" értékeli a rezsim egyik vezető tagjának dezertálását.


Több települést is visszafoglaltak

szerdán Moammer Kadhafi líbiai vezető erői a felkelőktől. Szerda délelőtt Rász-el-Unúf, a líbiai kőolajexportban is jelentős szerepet játszó, stratégiai fontosságú kikötőváros került újból a birtokukba. Később a tőle keletre lévő Bregát is visszavették, majd újabb támadást intéztek a Tripolitól 210 kilométerre keletre lévő Miszráta ellen.



Kadhafi csapatai a nemzetközi jog által tiltott taposóaknákat is bevetnek a felkelők ellen vívott harcokban - állította a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet. A közlés szerint a HRW szakértői kéttucat harckocsik elleni és három tucatnyi gyalogsági aknát találtak a kelet-líbiai Adzsdábíja térségében. A robbanószerkezeteket, amelyek minden kétséget kizáróan a várost március 17-27. között birtokló Kadhafihoz hű erőktől származnak, lakónegyedek közelében rejtették el - áll a New York-i központú szervezet nyilatkozatában.

Eltér a szövetségesek álláspontja arról, hogy a Líbia ellen elfogadott ENSZ-határozat keretein belül


lehetséges-e a Kadhafi-ellenes felkelők felfegyverzése.

Barack Obama amerikai elnök kedd este az NBC televíziónak nyilatkozva megerősítette, hogy nem zárja ki a líbiai felkelők felfegyverzését. David Cameron brit kormányfő az angol parlamentben szerdán kijelentette: London szerint a BT 1973. számú határozata "nem szükségszerűen zárja ki a segítségnyújtást azoknak, akik védelmezik a polgári lakosságot Líbiában... Ezért mi nem zárjuk azt ki, de még nem döntöttük el, hogy megtegyük" – fogalmazott a brit miniszterelnök.



Rómában Maurizio Massari olasz külügyi szóvivő egy rádióinterjúban elmondta, hogy a felkelők felfegyverzése olyan intézkedés, amely "bizonyosan megosztaná a nemzetközi közösséget". Ráadásul közel sem biztos, hogy ez ideális ötlet lenne a polgári lakosság mészárlásának megállítására. Massari leszögezte: Olaszország álláspontja az, hogy a "rendelkezésre álló eszközöket kell használni, vagyis a repüléstilalmi zónát és a humanitárius folyosót".

Steven Vanackere belga külügyminiszter is kizárta, hogy Brüsszel fegyverrel lássa el a felkelőket. "Nem cél katonai erőszakot használni Kadhafi eltávolítására" – mondta továbbá a miniszter szerdán, és hangsúlyozta, hogy egy ilyen hadművelet nem hozható összhangba a BT határozatával. Úgy vélte, ha katonai eszközökkel hatalomra segítenék a felkelőket, azzal elveszítenék az arab világ támogatását.

A dán külügyminiszter kedden este leszögezte, hogy "Koppenhága nem akar aktívan részt venni a polgárháborúban". Norvégia is úgy látja Grete Faremo védelmi miniszter szavai szerint , hogy "a felkelők fegyverekkel való ellátása még nem időszerű".

Moszkva a békés rendezést, a problémák megoldását és a reformokat célzó párbeszédre szólítja fel a Líbiában szembenálló feleket – jelentette ki szerdán az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov újra aggodalmának adott hangot a Líbia körüli helyzet alakulása miatt. Hangsúlyozta: a közös cél annak megakadályozása, hogy az események áldozatokat szedjenek a civil lakosság körében.

Lavrov leszögezte: Moszkva ellenzi, hogy a líbiai ellenzéki erőket felfegyverezzék. Emlékeztetett arra, hogy ezt Franciaország vetette fel, de Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is megállapította, hogy a líbiai hadművelet célja a lakosság védelme és nem az ellenzék felfegyverzése. Ezzel Oroszország teljes mértékben egyetért - hangoztatta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője szerint világos, hogy a rendezés nyomán új, demokratikus rezsim jön majd létre Líbiában, amelyet azonban


maguknak a líbiaiaknak kell megválasztani,

a rendezést pedig a legjobban egy tűzszünet és a tárgyalások haladéktalan megkezdése szolgálná. Végül Lavrov elmondta: aggasztó hírek érkeznek arról, hogy a líbiai ellenzéki erők soraiban jelen vannak az al-Kaida terrorszervezet elemei. "Mindannyian tudjuk, mennyire el tud terjedni ez a fertőzés a régióban, és nemcsak ott" – tette hozzá.

A londoni Líbia-konferencián részt vett arab országoknak "nincs ellenvetésük" azzal szemben, hogy a NATO átvegye a líbiai hadműveletek koordinálását az amerikaiaktól – közölte szerdán a francia külügyminiszter az MTI párizsi tudósítójának jelentése szerint.

"Több arab delegációval is volt alkalmam tegnap megbeszélést folytatni: a jordániaiakkal, a katariakkal, az Egyesült Arab Emirátusok képviselőivel, és nem tapasztaltam semmilyen ellenvetést az átvétellel kapcsolatban" – hangsúlyozta Alain Juppé marokkói kollegájával folytatott megbeszélését követően Párizsban. Március elején a francia diplomácia még úgy vélte, "érdemes kétszer is átgondolni", hogy a NATO szerepet kaphat-e a líbiai katonai beavatkozásában, mert az az arab közvéleményben visszatetszést váltana ki.


A katonai erő alkalmazását kifogásolta

a líbiai konfliktusban Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök szerdán Pekingben Nicolas Sarkozy francia államfővel megtartott találkozóján - jelentette az MTI pekingi tudósítója. A történelemben visszatérően bebizonyosodott, hogy az erő alkalmazása nem lehet válasz a problémákra, az csupán bonyolultabbá teszi a jövőbeli helyzetet - jelentette ki Hu, és hozzátette, hogy "amennyiben a katonai beavatkozás a polgárok számára katasztrófához vezet és humanitárius válságot idéz elő, akkor ellentétes az ENSZ-határozat eredeti céljával".

A szófiai kormány bejelentette szerdán, hogy Bulgária egy fregattal csatlakozna a fegyverembargót betartató NATO-művelethez. A 160 fős személyzettel ellátott Drazki fregatt április 15-től, legfeljebb három hónapos időtartamra csatlakozna a Líbia partjainál állomásozó NATO-erőkhöz.

Líbia exportját súlyosan érinti a konfliktus: az országból


teljesen leállt az olajszállítás

10-12 napja – közölte szerdán a Sky News. A brit hírcsatorna jelentése szerint nem csak az export állt le, de megrendelés sincs olajtankerekre líbiai olaj szállítására. Az egyik hajózási társaság képviselője azt mondta, hogy a legtöbb ágazati cég még csak nem is hajlandó kommentálni semmilyen Líbiával kapcsolatos hírt, jó hírének megóvása érdekében. Eközben Tripoli megfenyegette a külföldi cégeket, ha megállapodást kötnek a felkelőkkel, annak jogi következményei lesznek.

A brit hírcsatornának nyilatkozó egyik brit vállalat képviselője azt mondta, hogy a szállítási cégek inkább kivárnak, egyik féllel sem kötnek megállapodást, amíg nem tisztázódik a helyzet az észak-afrikai országban.

A válság kezdete előtt Líbia napi 1,6 millió hordó kőolajat bányászott, ami a világ olajtermelésének 2 százaléka.

Forrás: MTI, AFP, AP, Sky News via MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS