Andor László: a sikeres roma integráció nem elsősorban pénz kérdése
Bakk-Dávid Tímea
2010. december 17. 21:28, utolsó frissítés: 2010. december 20. 11:12
Az uniós biztos szerint a programok hatékonyságát kell javítani, megnézni, tényleg eléri-e a célcsoportot a finanszírozás.
Jövő héten kerül az Európai Bizottság elé az a jelentés, amely a különböző országokban a roma integráció érdekében megpróbált módszereket, eszközöket, projekteket mérte fel az elmúlt negyedévben.
Ez a jelentés képezi az alapját, kiindulópontját az Európai Unió saját keretstratégiájának, ami áprilisban készülne el, és rögtön utána több tanácsi formáció is meg fogja tárgyalni a magyar elnökség ideje alatt – mondta a Transindexnek Andor László a körvonalazódó európai uniós romastratégia kapcsán, amely a január elsejétől hivatalba lépő magyar EU-elnökség egyik prioritása.
A foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás európai biztosa utalt arra, idén áprilisban is megjelent egy európai bizottsági közlemény a cigányság gazdasági és szociális integrációja érdekében. Az a dokumentum voltaképpen összefoglalta azt, ami eddig történt, és bizonyos irányokat jelölt ki.
„Ezen túlmenően valóban több gyakorlati lépés megjelölésére van szükség, és ezért néztük meg közelebbről, mit tudnak nyújtani a pénzügyi eszközök – a strukturális alapok, a mikrohitelprogram és esetleg más lehetőségek. A jövő hét után lesz egy tisztább képünk erről” – magyarázta.
Az európai biztos szerint a közvetlen tapasztalatszerzés is sokat jelentett, a helyszíneket meglátogatva sok mindenre fény derült. Bukarestben például ellátogattak olyan iskolákba, ahol roma integrációs programok zajlanak.
„Láttuk azt a lakókörnyezetet is, ahol élnek. Rengeteg a tennivaló. Megpróbálunk ennek áprilistól egyfajta keretet, illetőleg ösztönzést is adni. Ez a mi oldalunkról nézve
elsősorban nem pénz kérdése.
Úgy gondoljuk, eddig is nagyon sok pénzt fordítottak a roma integrációs jellegű programokra, ezeknek a hatékonyságát kell javítani, megnézni, tényleg eléri-e a célcsoportot ez a finanszírozás, nem veszik-e el útközben, nem terelődik-e el olyan irányokba, ami költséget jelent csupán, de eredményt nem” – nyilatkozta az uniós biztos.
A Transindex által szervezett székelyföldi roma kerekasztalon is azt vetették fel a résztvevők, hogy addig, amíg ilyen nagy mértékű a munkanélküliség a roma lakosság körében, az iskolai integrációs próbálkozások nagy része is kudarcra van ítélve, hiszen a gyereket a szülő elviszi külföldre, kimarad az iskolából, leszakad a többiektől. Üdvös volna, ha lehetne kimondottan romákat megcélzó, munkahelyteremtő projektekre pályázni, egy célzott pályázati rendszert is kidolgozni – vetettük fel.
„Abszolút ez a célunk, ezért nemcsak a szegénységgel kapcsolatos platformban foglalkozunk a kérdéssel, hanem a foglalkoztatáspolitikai stratégiába is belevettük. Teljesen egyértelmű például Románia, Magyarország vagy Szlovákia esetében, hogy
ha nem tudnak áttörést elérni a roma foglalkoztatásban,
ha nem bontják le azokat a falakat, amelyek a roma kisebbséget elválasztják a többségi munkaerőpiactól, akkor nem tudják nemcsak a szegénység csökkentésének, de a foglalkoztatás növelésének célját sem elérni” – fogalmazott.
A romák foglalkoztatásának kérdése beilleszkedik egy általánosabb gazdaságpolitikai keretbe. Ha egy adott országban, régióban nincs fejlődés, nincsenek munkahelyek, akkor a romák foglalkoztatási mutatói sem tudnak javulni. Ezért kell egy hatékony kohéziós politika, amely megágyaz azoknak a foglalkoztatási és szociális politikáknak, amelyek a romákat is kedvezőbb helyzetbe hozhatják – magyarázta Andor László.
A szegénység elleni intézkedések esetében minden területért felelős biztosnak együtt kell működnie, a foglalkoztatási és szociális biztos egymagában nem tud változtatni a helyzeten. A szegénység elleni európai év lezárásakor elfogadott közös nyilatkozatba minden területnek bekerültek a szempontjai, a regionális fejlesztés, energiaügy, közlekedés vagy akár a klímaügy is belefoglalta a maga portfóliójából azt, ami szerinte a szegénységgel kapcsolatos.
„Ami számunkra különösen fontos, hogy van egy stratégiai fontosságú nézetazonosság a magyar elnökséggel, éspedig: a területi dimenzió megragadása nélkül nem jutunk előbbre. Tehát
a cigányság helyzetét sem elsősorban mint etnikai problémát kell nézni.
Persze, ez fontos etnikai probléma is, és maga a gyakran előforduló diszkrimináció etnikai alapú. Arról van szó, hogy azokban a mikrokörnyezetekben, ahol a cigányság nagy számban él, kevés a munkahely.
Ha ott több munkahelyet teremtünk, akár mikrohitel program segítségével, akár a szociális szektor támogatásával – tehát ha valamilyen támogatott munkahelyteremtés történik –, akkor inkább van esély a cigányság számára is. A romák bekerülnek a legális gazdaságba, másképpen szocializálódnak, és ennek köszönhetően talán a következő generáció is szívesebben jár majd iskolába, és lát maga előtt követésre méltó példákat, modelleket a felnőtt korosztályban.”
Magyarország megpróbálja az amerikai Harlem’s Children Zone projektet kísérleti jelleggel egy helyszínen gyakorlatba ültetni. „Ez egyelőre nem az Európai Unió programja, de ha úgy tűnik, hogy az amerikai jó gyakorlatok közt is vannak működőképesek, akkor biztosan támogatni fogunk ilyen projekteket. Ezek tipikusan urbánus környezetre alkalmazhatók.
Vidéki falusias környezetben, vagy amit vidéki gettónak nevezünk – Magyarországon, Szlovákiában, Bulgáriában is vannak ilyenek –, ugyanez a modell nem működne. De Magyarországon pl. Miskolcon mindenképpen alkalmazható lehet, gondolom, majd ha ott születik egy stratégia, ami ezt kipróbálná, a Szociális Alap biztosan nyitott lenne arra, hogy ezt támogassa” – mondta.
Az Európai Bizottság tagjai, illetve a tagországok illetékes képviselői aláírtak egy közös nyilatkozatot arról, hogy 2010 után is együttműködnek a szegénység felszámolása érdekében. A cél 2020-ig 20 millió embert kiemelni a nyomorból; emellett kiemelten foglalkoznak a gyermekszegénység felszámolásával. Az EU-ban jelenleg 80 millióan nélkülöznek.
A szegénység és kirekesztés elleni európai év zárókonferenciáján a felszólalók többek közt azt hangsúlyozták,
ne használják a kormányok ürügyként
a gazdasági válságot arra, hogy tovább korlátozzák a szociális szféra költségvetését. Minden tagországnak saját új országos stratégiát kell kidolgoznia, és az EU-nak ellenőriznie kell, életbe léptették-e azt. A szegénység esetében nemcsak a pénz hiányáról van szó, hanem az érintettek bevonásáról, munkahelyek teremtéséről, esélyadásról, hogy a saját helyzetén javíthasson.
A zárókonferencia keretében adták át az Európai Év Újságírója díjakat is a hat európai győztesnek. A romániai audiovizuális kategória győztese, Gabriel Butnaru harmadik díjat nyert a romák helyzetét bemutató, Călătorie fără sfârşit című riportjával.
A zárókonferenciát megelőző napon az országos díjazott újságírók egy informális vacsorán vettek részt, ahol lehetőség nyílt interjúkészítésre a jelen lévő döntéshozókkal. Emellett néhány tagországban működő, a társadalmi kirekesztést és szegénységet leküzdeni hivatott „jó gyakorlatokat” bemutató videót tekintettek meg, valamint egy-egy kérdést intézhettek az illető országot képviselő politikushoz, aki röviden ismertette hazája prioritásait a téma kapcsán.
>> Élő közvetítés a december 17-i zárókonferenciáról Facebookon >>
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
