2025. december 17. szerda
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Egymásnak esnek az európai politika főszereplői a romaügy miatt

MTI összefoglaló 2010. szeptember 16. 13:50, utolsó frissítés: 14:42

A romák kitoloncolását a második világháborúhoz hasonlító igazságügyi biztos túllőtt a célon. Az ügy most már sértett egók harca is.


Ritka hevességű vihart kavart Párizs és Brüsszel között a romák kitoloncolásának ügye; a vita rendkívül rosszul jött Nicolas Sarkozy francia államfőnek, aki novemberben veszi át a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport soros elnöki tisztét.

A válság augusztusig nyúlik vissza. E héten derült ki, hogy az illegális telepek felszámolására vonatkozó augusztusi belügyminisztériumi körlevélben elsősorban a romák táborainak megszüntetésére adott utasítást a tárca. A párizsi kormány képviselői viszont korábban azt állították, hogy nincsenek diszkriminatív, etnikai alapú megfontolások a kitoloncolások mögött.

Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kedden


a második világháborúhoz hasonlította



a romák franciaországi helyzetét, miután kiderült, hogy - a párizsi kormány képviselőinek állításaival ellentétben - olyan belső utasítás alapján toloncoltak ki cigányokat az országból, amely figyelembe veendő szempontnak tekintette az etnikai csoporthoz való tartozást: "Azt gondoltam, hogy Európa a második világháború után többet nem lehet tanúja hasonló jellegű helyzeteknek" - mondta a biztos.

Elmondása szerint elsősorban az háborította fel, hogy a francia kormány tagjai többször is "biztosították" afelől, hogy diszkriminatív megfontolások nem húzódnak meg a kitoloncolások mögött, ám kiderült, hogy a francia belügyminiszter kabinetfőnöke körlevélben szólította fel a prefektusokat az illegális táborok - "és elsősorban a cigánytáborok" - felszámolására. A körlevél szövegét azóta módosították, és már nem tartalmazza a diszkriminatív utalást, ám a francia hatóságoknak nem csak szavaikat, hanem magatartásukat is meg kell változtatniuk - fejtette ki Viviane Reding. Reding egyébként szerdán


visszavonta ominózus kijelentését.

Az AFP francia hírügynökségnek szerdán adott nyilatkozatában a biztos már sajnálatának adott hangot amiatt, hogy kijelentésének értelmezései elvonják a figyelmet a megoldandó problémáról. "Semmi esetre sem akartam párhuzamot vonni a II. világháború és a jelenlegi francia kormány cselekedetei között" - szögezte le.

Úgy fogalmazott, hogy éppen ellenkezőleg, az Európai Bizottság nevében megvédte azokat az értékeket és elveket, amelyeken az unió nyugszik. Megígérte, hogy a testület két héten belül elkészíti a végleges helyzetelemzést, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

Reding eredeti kijelentésére válaszul Franciaország sem fukarkodott a csípős kritikákkal. Jean-Francois Copé, a kormányzó jobboldali pártnak, a Népi Mozgalom Uniójának (UMP) a frakcióvezetője azzal vádolta Európát, hogy "politikai hátsó gondolatoktól vezérelve" módszeresen tulajdonít szégyenletes és elítélendő szándékokat Franciaországnak.

Különösen sokat romlott Franciaország megítélése az Európai Parlamentben: a liberális és a baloldali tábor képviselőinek többsége a múlt héten rendre is utasította Párizst. Az uniós országok többsége ugyanakkor


diplomatikus csöndbe burkolózik.

A Franciaország fellépését támogató országok inkább hallgatnak, de a másik táborból már nem csak Románia fogalmaz meg bírálatot.

Németország szerdán elhatárolódott legfőbb európai szövetségesétől: Berlin megítélése szerint az uniónak joga van magyarázatot kérni Franciaországtól. Az osztrák államfő ugyancsak fenntartásait hangoztatta Franciaország viselkedése miatt.

A téma nyilván rányomja bélyegét az Európai Tanács csütörtöki brüsszeli ülésére, ahol Nicolas Sarkozynek szándékában áll kifejteni gondolatmenetét José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnöknek. A Redinget személyes támogatásáról biztosító Barroso és Sarkozy egy asztalnál ül majd.

José Manuel Barroso egyetért Párizs bírálatával a romák ügyében, de elveti a világháborús hasonlatot. Az Európai Bizottság elnöke személyes támogatását fejezte ki a romák ügyében Párizst bíráló Viviane Reding igazságügyi biztos iránt, de elhatárolódott a második világháborús összehasonlítástól.

"A pillanat hevében használt egyik vagy másik kifejezés félreértésre adhat okot. Reding asszony nem akart párhuzamot vonni a II. világháborús események és a mai történések között" - mondta José Manuel Barroso egy brüsszeli sajtótájékoztatón, szerdán.

Maga és az egész bizottság nevében támogatja viszont a luxemburgi Reding kezdeményezését, hogy adott esetben


vonják felelősségre Párizst

a romániai és bulgáriai romák hazatoloncolása miatt - mondta. "A közösségi törvényeket be kell tartani. Az etnikai alapú megkülönböztetés tilalma az Európai Unió egyik alapértéke, és az unió mindent meg fog tenni a tiszteletben tartásáért" - tette hozzá Barroso.

A bizottság francia tagja, Michel Barnier nyugalomra szólított fel. Azt szeretném, hogy mindenki nyerje vissza a nyugalmát, kerülje a haszontalan vitát, és ne használjon történelmi utalásokat, amelyeknek nincs értelmük - jelentette ki egy pénzügyi kérdésekkel foglalkozó sajtóértekezleten, Brüsszelben. Ami a lényeget illeti, ő is igazoltnak látja a bizottság kritikáját, és hallgatólagosan bírálta Pierre Lellouche francia Európa-ügyi államtitkárt, aki hétfőn a Franciaország szuverenitására hivatkozó kijelentésével kiélezte a kérdést.


Fogadjon be Viviane Reding romákat

Luxemburgban, a saját hazájában - javasolta állítólag Nicolas Sarkozy francia államfő a kormányának a romákkal szembeni fellépését bíráló luxemburgi EU-biztosnak szerdán, a francia kormánypárti szenátorokkal elköltött ebédjén. A köztársasági elnök üzenetéről a zártkörű ebéd után a szenátorok számoltak be a francia sajtónak.

"Az elnök azt mondta, hogy ő csak az európai szabályokat és a francia törvényeket alkalmazta, hogy semmit nem lehet Franciaország szemére vetni, de ha a luxemburgiak maguknak akarják őket, nem jelent problémát" - mondta Bruno Sido szenátor. Hozzátette: "Azt mondta, hogy rendben van a politikánk, és hogy felháborítja - és majd holnap erre ki is fog térni (Brüsszelben az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján) -, hogy az EU így nyilatkozik a francia fellépésről".

Egy másik szenátor, Michel Houel elmondása szerint az államfő megjegyezte, hogy "az uniós biztos Luxemburgban lakik, amely ország nagyon közel van Franciaországhoz, és örömmel vennénk, ha Luxemburg is be tudna fogadni romákat".

Erre reagálva Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy rosszindulatúnak mutatkozott a francia elnök.

A francia elnöki hivatal szerdán elutasította és "elfogadhatatlannak" nevezte az EU-biztosi bírálatot a romákkal szembeni fellépés kapcsán, de a "steril vitáktól" mentes


"nyugodt párbeszédre" kérte Brüsszelt.

"Nem kívánunk vitázni sem az (Európai) Bizottsággal, sem a Parlamenttel. Ugyanakkor bizonyos kijelentések egyszerűen elfogadhatatlanok" - közölte a francia elnökség az uniós igazságügyi biztos előző napi nyilatkozatára reagálva.

Egy reggeli tv-műsorban az Európa-ügyi államtitkár is bírálta az uniós biztost, aki szerinte "elvesztette a mértéket". "A hangnem, amit megengedett magának a témában, az, hogy "elég volt, a türelmemnek is vannak határai", így nem lehet egy nagy állammal beszélni" - vélte Pierre Lellouche. Hozzátette: "Nem hagyhatom, hogy Viviane Reding azt mondja, hogy a 2010-es Franciaország a romakérdés kezelésében olyan mint a (nácikkal kollaboráló) Vichy-kormány Franciaországa. Nem lehet a második világháborúról beszélni. A (párizsi) Roissy repülőtér nem Drancy". (Drancy-ban működött Franciaországban a második világháború idején a legnagyobb gyűjtőtábor, ahonnan a franciaországi deportáltakat a náci haláltáborokba szállították tovább). Majd így folytatta az államtitkár: "Egy kisebb vagyonka meg egy repülőjegy az uniós származási országba nem nevezhető haláltábornak, sem gázkamrának".

A francia bevándorlási és integrációs hivatal (OFII) által bérelt különgépeken Párizsból közel 160, Marseille-ből pedig 69 romániai roma, köztük 12 gyermek indult haza kedden Bukarestbe - közölték repülőtéri források, illetve a határőrség.

Alain Testot, az OFII területi igazgatója elmondta: a hivatal nem csak a járatot biztosította, hanem a hazatérő felnőtteknek


300 eurós támogatást,

a gyerekeknek pedig 100 eurós segélyt is folyósít.

A romáknak Marseille-ben kedden reggel a városi kerékpárstadionnál volt a gyülekező, ahonnan autóbuszokkal szállították őket a repülőtérre. A várt száz személyből azonban csak 69-en jelentek meg.

Alain Fourest, a dél-franciaországi városban a romákat segítő egyik helyi egyesület elnöke a helyszínen "botrányos és illegális, sötét színjátéknak" minősítette az eljárást. Véleménye szerint a családok "gyomorgörccsel" indultak útnak, mert "aközött választhatnak, hogy kényszerből visszamennek a származási országukba, vagy pedig éhen halnak, és a rendőrség naponta zaklatja őket".

Az újabb kiutasításokat megelőzően Brice Hortefeux belügyminiszter módosította annak a körlevélnek a szövegét, amelyben a tárca az illegális telepek felszámolását kéri a prefektúráktól. A hétfőn este kiadott utasítás már nem tartalmazza azt a diszkriminatív utalást, hogy "elsősorban a cigánytáborok" megszüntetésére kell a hatóságoknak törekedniük. A francia belügyminisztérium adatai szerint július 28. óta


441 illegális táborhelyet számolták fel

országszerte, a bevándorlási minisztérium közlése szerint pedig július vége és augusztus vége között mintegy ezer "nem rendezett helyzetű" román és bolgár állampolgárságú romát toloncoltak ki az országból.

A románok korántsem minősíthetők "Európa bűnözőinek", a román állampolgárok által Franciaországban elkövetett bűnesetek és szabálysértések száma elhanyagolható mértékben nőtt az utóbbi évben, eltörpül a más országokból érkezettek bűncselekményei mellett - idézte szerdai számában a Gandul Vasile Blaga belügyminisztert.

A napilap ismerteti az ezzel kapcsolatos statisztikai adatokat. Blaga szerint a román állampolgárok által elkövetett bűnesetek és szabálysértések száma tavaly összesen 4137, az idén 4174 volt. Ez elhanyagolható növekedés - adta értésre a miniszter. Felhívta a figyelmet, hogy a Franciaországban elkövetett bűncselekményeknek és szabálysértéseknek mindössze


1,2 százaléka tulajdonítható román állampolgároknak.

Blaga úgy vélekedett, hogy a Franciaországgal e kérdésben kialakult konfliktus nem érinti Romániának a schengeni övezethez való, jövő tavaszra esedékes csatlakozását. Emlékeztetett: jelenleg négy szakképzett rendőrtiszt segíti Franciaországban az ottani hatóságok munkáját, a jövőben további tíz - különlegesen kiképzett - tisztet küldenek majd Párizsba.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS