A remény neve Esperanza: föld alatti börtönben a chilei bányászok
háttér 2010. szeptember 15. 11:25, utolsó frissítés: 11:32David Villa biztatja, egy NASA-kísérlet világtól elzárt résztvevői követik a 33 bányászt. A körülmények javulnak, de az elhúzódó mentés elégedetlenséget szül.
A chilei Atacama-sivatagban lévő San José-i réz- és aranybányában egy omlás következtében augusztus 5-én 33 bányász rekedt a föld alatt. Sokáig halottnak hitték őket, ám nekik sikerült bemenekülniük a 700 méter mélységben található menedékhelyre, és augusztus 22-én hírt adniuk magukról. Már több hete folynak a mentési munkálatok; ez abban áll, hogy egy embernyi átmérőjű (azaz 70 cm) alagutat fúrnak a menedékhelyig.
Még soha nem volt rá példa, hogy ilyen hosszú ideig a föld alatt tartózkodjanak emberek. A mentőcsapatok által kitűzött határidő december 23. – tehát karácsonyra a tervek szerint már felszínre hoznák őket. A chilei kormány több tervet is kidolgozott a bányászok megmentésére; mivel 268 méter mélyen eltörött az egyik fúrófej, és az általa fúrt alagút beomlott, egy újabb fúrógépet vetnek be szeptember 20-án, amely képes 45 nap alatt elérni a bányászokat. Ez már a harmadik próbálkozás lesz az alagútfúrásra. Ha ez is csődöt mond, kétségessé válik, hogy karácsonyig kihozzák a mélyben rekedt embereket.
Bár a történet még nem zárult le, és milliók követik napról napra a hősök sorsát, akár egy valóságshowban, egy chilei rendező máris bejelentette, A 33 címmel filmet készít a bányászokról.
>> Ki a 33? A BBC arcképcsarnoka >>
Rodrigo Ortuzar már meg is kezdte a forgatást a bánya bejárata körül épült "Remény táborában". A hozzátartozók, családtagok által felvert tábor egyébként szeptember 15-én új lakóval gyarapodott: az egyik bányásznak megszületett a gyereke. Az apa, Ariel Ticona csak videón nézheti majd meg a szülést; nyomatékosan kérte feleségét, a kislányt Esperanzának (Reménynek) kereszteljék.
A 33 embernek nemcsak a mentés elhúzódása miatti stresszel és bezártságérzéssel kell megküzdenie. A föld alatt uralkodó 30 Celsius-fokos hőmérséklet és a 88 százalékos páratartalom miatt bőrbetegségeket kaptak, ezért a mentők antibiotikumokat és gyógykenőcsöket küldtek le nekik, és hűvös, száraz levegőt fújtak a kürtőkbe, amelyek levezetnek hozzájuk. Egyikük ráadásul cukorbeteg. Vakcinákat, élelmet tudnak eljuttatni hozzájuk a keskeny kürtőn keresztül, illetve videótelefon segítségével szeretteikkel is kommunikálhatnak.
A bezártság pszichológiája
Az elhúzódó mentés miatt a bányászok egyre elégedetlenebbek. A legrosszabb forgatókönyveket – miszerint akár további 3-4 hónapig is eltarthat, amíg felszínre jutnak – valószínűleg nem osztották meg velük. Don Freedheim pszichiáter, aki katasztrófák túlélőire specializálódott, úgy véli, a történtek az egyének teljes világképét megfordíthatták, felülírhatták. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon fontos a napirend megszervezése a bányászok számára, és hogy lefoglalják magukat valamilyen szellemi tevékenységgel, pl. játékokkal. Nemrég lehetővé tették számukra, hogy focimeccset nézzenek – ezt szemmel láthatóan élvezték.
Jaime Manalich chilei egészségügyi miniszter is a rendszeres foglalatosságok megszervezését, a külvilág rendszeres támogatását fogalmazta meg célként. „Vezetőt kell választaniuk, aki támogatja és felkészíti őket arra, ami jöhet, és ez nem kis munka” – mondta a miniszter.
A hónapokig elhúzódó kényszerű együttlét egy pici, sötét, párás helyen nagyon nagy érzelmi és pszichológiai kihívás. És nemcsak önmagukon kell segíteniük, ha valaki közülük depresszióba esik, tartaniuk kell benne a lelket.
A helyszínen orvosokból és pszichológusokból álló csapat dolgozik a bányászok testi-lelki egészségének megőrzésén. Kérdőíveket küldtek le, hogy megállapítsák, milyen mentális állapotban vannak a foglyok. Állítólag sokan közülük függőségekkel küzdenek; alkoholt nem kaptak, ám néhány napja engedélyezték nemcsak nikotintapaszok, hanem napi 2 csomag cigaretta fogyasztását is, amelyen 33-an kell osztozniuk.
A mentők munkáját NASA-szakemberek is segítik. Az űrhajósoknál is alkalmazott technikák ugyanis segíthetnek a bányászok esetében: az egyik legfontosabb, hogy kialakítsanak egy alvási rendszert, de oda kell figyelni arra is, hogy optimisták maradjanak.
Kidolgoztak egy napi menetrendet, amellyel a nappalok és az éjszakák váltakozását szimulálják. A bányászok minden nap reggel fél nyolckor kelnek. Ezután reggeliznek: szendvicset, joghurtot és tejet kapnak. Beszámolnak egészségügyi állapotukról az orvosoknak, vagy meghallgatják a vezetőjüknek kinevezett Luis Urza beszámolóját arról, hogy éppen mi zajlik a felszínen. Ebéd után csoportokban megbeszéléseket tartanak, elolvassák szeretteik leveleit, és válaszolnak ezekre. A vacsorát este 8-kor kapják, lámpaoltás 10 és 11 között.
520 nap bezárva, önként és dalolva
A chilei bányászok sorsát az a csapat is nyomon követi, akik egy űrkutatási kísérlet résztvevőiként egy konténerben, a Földön 520 napig lesznek bezárva. A kísérlet egy Mars-expedíciót szimulál, és azt vizsgálja, hogyan változik az emberi viselkedés elzárva a külvilágtól, egy hosszú, magányos bolygóközi utazás alatt.
A kísérletben résztvevők azért sokkal jobb helyzetben vannak, mint a bányászok: hozzáférésük van az internethez, nincs valódi fizikai veszély, ami az életüket fenyegetheti, és rendszeresen kommunikálhatnak mindenkivel, akivel csak akarnak. Twitteren is lehet követni az „űrbeli Big Brother show” résztvevőinek sorsát; többek közt kiderül, Radioheadet hallgatnak, Kubrick-filmeket néznek, és egyikük így ír: „A Twitter valóban segít a magányon! Jól szórakozom, miközben olvasom és válaszolgatok.” A bányászokkal kapcsolatban azt tanácsolják, mindenképp meg kell nekik mondani, még pontosan meddig lesznek lenn, a túlzottan optimista becslések helyett az igazságot kell közölni.
A mélységben lévők morálját igyekszik erősíteni David Villa, az FC Barcelona világ- és Európa-bajnok labdarúgója is, aki egy tradicionális spanyol bányászcsalád leszármazottja. Üzenetet küldött a bányászoknak, és próbált lelket önteni a szerencsétlenül járt emberekbe: "Mélyen átérzem, ami veletek történt, hiszen gyermekkoromban én is megéltem hasonló tragikus eseményeket. Gondolatban veletek vagyok, és tiszta szívemből azt kívánom, hogy minél előbb sikeresen fejeződjék be a mentőakció." A dél-afrikai világbajnokság álomcsapatába is bekerült Villa több, hetes számmal ellátott Barcelona-mezt is küldött a bányászoknak.
Chilébe indultak támogatást nyújtani az egykori uruguayi rögbicsapat tagjai is, akik 1972-ben szenvedtek repülőgép-balesetet az Andokban. 72 napot töltöttek a hegyek között, keresésüket feladták a mentők; ők pedig úgy élték túl, hogy ettek elhunyt társaik húsából. A gép 45 utasából 16 élte túl a több mint két hónapos megpróbáltatást az elhagyatott hegyvidéken. Történetükből könyv és film is készült Életben maradtak címmel.
Miért történt omlás?
Ennek okát majd a mentés befejezése után tudják kivizsgálni. A bányabiztonsági előírások betartása a chilei bányaiparban a szerencsétlenség óta egyre inkább előtérbe kerül. Valószínűleg a nagyobb nyereség érdekében, hogy minél több nemesfémet termelhessenek ki, azokon a részeken is elfejtették a kőzetet, ahol nem szabadott volna. Hogy ne omoljon be a kőzet, a vágatban bizonyos szakaszonként „hidakat” kellett volna fenntartani. A túlélők családjai pert indítanak a bányavállalat ellen, amiért elhanyagolta a biztonsági intézkedéseket.
A bányában 2007-ben történt már egy baleset, ami után bezáratták, 2008-ban azzal a feltétellel nyithatták meg újra, hogy helyreállítják a szellőzőaknában lévő járóosztályt, ahol egy létrán juthattak volna fel egy magasabban lévő szintre, az omlás fölé a vájárok – nyilatkozta a Délmagyarországnak Tamaga Ferenc szakértő. Két kijárat kellett volna járható legyen, az egyik beomlott, a szellőzőaknából pedig hiányzott a létra, amelyen kimenekülhettek volna. Utólag omlás miatt ez a szellőzőakna is járhatatlanná vált.
A San Esteban bányavállalatot egyébként egy magyar származású vállalkozó, Kemény György alapította. Egy szintén magyar származású chilei milliárdos, Leonardo Farkas fejenként 5 millió pesóval támogatja a bányászokat – írja a Délmagyarország.
Forrás: MTI, BBC, Daily Telegraph, delmagyar.hu
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
