2025. december 20. szombat
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nemzetpolitikai kerekasztal: az autonómiától a monarchiáig

B. P. E. 2010. augusztus 20. 10:08, utolsó frissítés: 12:16

Németh Zsolt szerint Közép-Európa monarchiás fejlődési kilátásokkal bír, a határon túli magyarok egyenjogúsága pedig csak az autonómiával valósulhat meg.


Az egymásra találás nemzetpolitikája címmel szerveztek beszélgetést a Kolozsvári Magyar Napokra érkezett politikusok számára csütörtök délben a Sapientia EMTE székhelyén. A meghívottak: Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Székely István politológus pedig a moderátori szerepkört vállalta magára.

Mint várható volt, a beszélgetés fő témája a könnyített állampolgárság megszerzéséről rendelkező törvény augusztus 20-i hatályba lépése, illetve a nemzetpolitika terén az utóbbi hónapokban meghozott intézkedések voltak. Mindenki tudja, hogy áprilisban korszakváltás történt, hogy a dolgok


nem úgy fognak folytatódni, mint eddig,

és ez leginkább a nemzetpolitika terén igaz – mondta Répás Zsuzsanna. Rámutatott: a nemzetpolitika most már ugyanolyan súllyal van jelen a kormányban, mint az egészségügy vagy igazságszolgáltatás, ráadásul egy nemzetpolitikai tárcaközi bizottságot is létrehoztak.



Több főosztály lesz, megerősítjük a területi képviseleteket, újjáalakítjuk a támogatáspolitikát – sorolta a közlejövő feladatait, megemlítve, hogy a magyar-magyar párbeszéd fóruma, az utoljára 2004. novemberében összehívott Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma is összeül az ősz során.

Elmondta: az átszervezési folyamat még nem zárult le, a Szülőföld Alap átvilágítása jelenleg zajlik, mert szeretnék átlátni, hogy honnan, milyen forrásból mentek ki a pénzek, és reméli, hogy ősszel ki tudják alakítani az új támogatási struktúrákat, és a jövő évi költségvetés összeállításakor már ebben gondolkodhatnak.

Székely István röviden méltatta a Bálványos-folyamat szerepét, amely egyre inkább meghatározza a magyar-magyar kapcsolatokat, majd átadta a szót a folyamat elindítójának, Toró T. Tibornak, aki azt hangsúlyozta, hogy az EMNT már 2003. óta magáénak érzi az Orbán Viktor által megfogalmazott nemzetintegrációs programot, amelynek Orbán mellett a Tőkés László a másik arca. Meglátásában


a nemzeti integrációnak hat szintje van.

A közjogi szint, amelynek keretében a külhoni magyaroknak tisztázniuk kell viszonyukat a két állammal. Ez most Magyarországgal sikerülni fog az állampolgárság könnyített megszerzésének köszönhetően, a román állammal viszont az autonómián keresztül rendezhető a viszonyunk – állította.

Ez a viszonyrendezés a politikai szinten valósulhat meg. A magyar-magyar kapcsolatok síkján három fontos intézményt említett, amelynek politikai szinten jelentős a szerepe: a MÁÉRT, a KMKF és a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács, amelynek létjogosultáságát idén Tusványoson is jelezték a határon túli magyar szervezetek.

Kulturális szinten a feladata a magyar állami kulturális, oktatási intézmények összekapcsolása a hasonló típusú határon túli intézményekkel, amelyeket civilek vagy a kormány hozott létre. Ez az intézmények sokfélesége miatt bonyolult, a BBTE például állami, az EME civil, a Sapientia pedig magánintézmény.

Ezeken kívül a civil, a gazdasági és az egyházi integráció szintjét nevezte meg Toró, amihez Székely hozzáadott egy újabb szintet, az önkormányzatit, mivel a mindennapi élet problémái


elsősorban ezen a szinten dőlnek el.

Ezt a gondolatmenetet folytatta Dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere is, aki többek közt megemlítette, hogy az EU pozitívan fogadta, hogy a város pályázata az Európa Kulturális Fővárosa projektre tekintettel van a regionális kapcsolatokra is azáltal, hogy testvérvárosai, Kolozsvár, Arad, Tuzla és Eszék bevonásával mutatja be a nemzet kulturális sokszínűségét.

Németh Zsolt államtitkár először a Kolozsvári Magyar Napokhoz igyekezett gratulálni, kifejtve, hogy a kolozsvári magyarság kezdi megtalálni magát az erdélyi magyarságon és az összmagyarságon belül.

A nemzetpolitika kapcsán kijelentette: az erdélyi magyarok számára az anyaországhoz való viszonyulásban az egyenrangúság igénye merül fel, ennek első, de nem elégséges lépése a kettős állampolgárság.

A nemzetpolitikai jövőkép központjába kell állítani a magyar közösségeket befogadó országokkal szemben az egyenjogúságot, amely azonban csak az autonómia megteremtésével intézményesülhet – folytatta a gondolatot.


"Ma már az autonómia nem csak mantra,

amit átszellemült, izzószemű székelyek hajtanak pusztán, hanem vannak eredményei is az autonómia-küzdelemnek" – fogalmazott, a vajdasági magyarok kulturális autonómiájára célozva.

A külügyi államtitkár a Magyarország által januártól betöltendő soros európai uniós elnökség kapcsán kijelentette: fontos, hogy Budapest az EU szempontjából hatékonyan végezze el ezt a feladatot, mert ez nagymértékben megnövelheti a magyar érdekérvényesítő képességet. Az államtitkár hangsúlyozta a határmenti együttműködések fejlesztésének jelentőségét, hiszen a külhoni magyarság 75 százaléka határtérségben él.

Németh fontosnak tartja, hogy a szomszédságpolitikai szempontok egyensúlyban tudják tartani a nemzetpolitikai szempontokkal. Most úgy tűnik, hogy a kettő egyensúlyba hozható – vélekedett az államtitkár, aki szerint Közép-Európa nagy geopolitikai kihívás előtt áll. Képesek leszünk-e egy átjáróház-Közép-Európából egy szerves egységet létrehozni, amely monarchiás fejlődési kilátásokkal bír?

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS