A finnországi utcakép részévé vált több száz romániai koldus
Geréb Mária 2010. július 12. 08:58, utolsó frissítés: 13:08A főcím nem csatakiáltás, nem is lelkes szurkolóktól származik. Egy finn járókelő igyekezett vele megoldani azt, ami Helsinki önkormányzatának túl kemény dió: hazatessékelni a koldusokat.
Finnországban a koldulás egyelőre nem tiltott, és Helsinkiben jelenleg körülbelül kétszáz romániai koldus él. Jövedelmük tavalyhoz képest felére csökkent, rosszabb napokon óránként 1-2 euró. Ez egy-két kenyér ára, úgyhogy átlagos finnországi megélhetéshez kevés, mindent összeszámítva viszont a koldusok révén évi majdnem egy millió euró kerül át Finnországból Romániába.
A kartonpoharat szorongató idősebb nők és az autóablakokat mosó suhancok olyan három-négy éve jelentek meg először Finnországban, azóta a nagyvárosi utcakép szerves részei. Többnyire turistahelyeken, vasútállomáson, templomok előtt koldulnak, de gyakran látni őket fesztiválokon is, ahol visszaváltható palackokat gyűjtenek. Palackgyűjtésben ugyan vetekednek a helybéli alkoholistákkal, de így is megéri: egy-egy palackdús fesztiválért akár 300-400 kilométert is hajlandóak utazni. Legtöbbjük saját autóval közlekedik, általában ezekben is laknak.
A korábbi évekkel és a tévhitekkel ellentétben a koldusok már nem menedékjogot kérni jönnek Finnországba, hiszen a tavalyi adatok szerint a menedékjogot kérő 800 EU-állampolgár közül összesen 54 érkezett Romániából. A többség munkát keresni vagy eredetileg is koldulni jön, és csak végső esetben fordul a finn hatóságokhoz segítségért. A menekültjogi kérésre ugyanis szinte kivétel nélkül mindig nemleges a válasz, hiszen az EU-törvények alapján az EU-tagállamok biztonságosnak tekintendők.
Amiért mégis megéri próbálkozni, az a hosszadalmas és bonyolult eljárás, amivel Finnország a bevándorlók ügyét kezeli. A menekültjogot kérők ugyanis szállásra, élelemre és anyagi segítségre is jogosultak, ügyeiket anyanyelvükön (jelen esetben románul) intézhetik, ingyen orvosi ellátáshoz juthatnak, és a nemleges válasz után is 30 nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy elhagyják az országot.
A Helsingin Sanomat (Finnország vezető napilapja) május folyamán egy öt cikkből álló sorozatot jelentetett meg a Helsinkiben élő romániai koldusokról. A cikkek apropója többek között az a belügyminiszteri kezdeményezés, amely révén a koldulás betiltását szeretnék elérni.
A finn lakosság felemásan viszonyul a helyzethez: vannak, akiket egyértelműen zavar az utcán látni a nyomorúságot, vannak viszont olyanok is, akik ideológiai okokból is az európai szintű szabad mozgásteret hangsúlyozzák. Ilyen például a Vapaa Liikkuvuus (Szabad mozgás) nevű szervezet, amely a városi önkormányzattól 2012-ig bérelt kempinghelyen biztosít a koldusoknak szálláshelyet, elektromos áramot és ivóvizet. A szervezetnek köszönhető az is, hogy a városi önkormányzat WC-ket szerelt fel a területre, hogy emberibb körülményeket biztosítson az ott élőknek.
A finn médiában a koldus-téma sok-sok személyes történetből áll össze. A lap által megszólaltatottak például világjártak, Spanyolországból vagy Franciaországból jöttek ide azért, mert ”a déli országok már megteltek”. Családjuk van, férjük-feleségük, gyermekeik. Az utcákon gyermekeket alig látni, ugyanis a gyermekvédelmi törvények szigorúak. Olyanok is vannak, akik szezonális munkaként koldulnak, míg Romániában tart a nyári szünet, ugyanis pont három hónap az az időszak, amit egy EU-állampolgár bejelentkezés nélkül tölthet egy másik EU-országban.
Abban a többség egyetért, hogy a kolduskérdés nem annyira Finnország belügye, mint amennyire a Romániáé. Románia finnországi nagykövete, Lucian Fătu viszont a HS-nek is csak második felkérésre, a cikksorozat utáni héten nyilatkozott, és elmondta, kutyaszorítóban érzi magát: miközben Románia pozitív megítélésén munkálkodik, folyamatosan a koldushelyzetről faggatják. ”Ha létezne egy varázsgomb, amivel eltüntethetném az egész ügyet, mindenképpen megnyomnám” - fogalmazott.
A koldusok viszont az újságíróknál is ritkábban fordulnak a román nagykövetséghez, és akkor is azért, hogy a hazaúthoz szükséges irataikat pótolják. Ha ugyanis menedékjogi kérésüket visszautasítják, a finn állam biztosítja nekik Romániába a repjegyet. A hazaútról csak akkor kell maguknak gondoskodniuk, ha autóval szeretnének hazajutni, az üzemanyag-költségeket ugyanis a finn állam nem fedezi.
Tavalyhoz képest a bűnözéssel (többnyire lopással) gyanúsított román állampolgárok száma is kétszeresére nőtt Finnországban. Egyre gyakrabban hallani a finn médiában olyan véleményeket is, amelyek nem a problémák helyi érzéstelenítését, hanem nemzetközi megoldást követelnek. Ugyanezt kéri a finnországi romák egyesülete is, amely (noha a koldusok etnikai hovátartozása helyett minden médium az állampolgárságukat említi), nemzetközi szinten is kitartóan képviseli a koldulásból élők érdekeit: a HS-nek adott nyilatkozatuk szerint a koldulás az európai szegénység jele, nem jellemhiba vagy hobbi.
Az írás alapjául Janne Toivonen a Helsingin Sanomatnak készített cikksorozata szolgált.
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
