Miért nem szeret Obama Európába jönni?
háttér 2010. február 04. 15:11, utolsó frissítés: 15:11Van jobb dolga is, mint olyan találkozókon részt venni, ahol nevetséges konfliktusokról van szó, vagy történelmi megemlékezéseken statisztálni.
Lesújtónak és durva arcul csapásnak tartják az Európai Unióban, hogy Barack Obama elnök visszautasította a részvételét azon a találkozón, amelyet a tervek szerint május végén Spanyolországban rendeznek amerikai és európai vezetők számára
Emiatt valószínű, hogy a második félévre halasztják az Európai Unió és az Egyesült Államok idei csúcstalálkozóját. Az EU és Washington közötti csúcstalálkozókat eddig évente rendezték meg, de az amerikai elutasítás miatt úgy tűnik, hogy ennek a hagyománynak vége szakad.
Bár hivatalosan időegyeztetési problémák gátolják a májusi csúcstalálkozó megtartását, voltaképpen kezd egyre inkább egyértelművé válni az, hogy Obama
immár nem az európaiakat részesíti előnyben
külpolitikai irányvonala főcsapásának a meghatározásakor. Ehelyett az ázsiai és a csendes-óceáni országokkal való kapcsolatépítésre helyezi a fő hangsúlyt.
Tavaly novemberben nem ment el a német fővárosba a berlini fal leomlásának évfordulós ünnepségeire. Még ugyanabban a hónapban szemmel láthatóan nem tulajdonított nagy jelentőséget az akkori EU-USA csúcsnak: mindössze másfél óra erejéig tisztelte meg személyes jelenlétével a találkozót. Majd újabb trauma érte az európaiakat a tavaly decemberi koppenhágai klímavédelmi csúcson. Obama indiai és kínai tárgyalópartnereit részesítette előnyben, szemben az európaiakkal.
2009 júniusában a Párizsban töltött családi hétvégéjén Obama nem volt hajlandó beugrani az Elysée-palotába a francia elnököt üdvözölni. És az orosz fenyegetettségre érzékeny kelet-európai országokat sem részesíti olyan figyelemben, mint elődje tette – hangsúlyozza a Le Monde.
A lap szerint egyedül Európa tehet a kialakult helyzetről: a Lisszaboni Szerződéssel az Európai Unió egyik fő célja az volt, hogy folytonosságot teremtsen az európai külpolitikában, és azt láthatóvá is tegye. Ebből egyelőre semmi nem valósult meg,
a rivalizálás viszont nyilvánvaló
José Luis Rodríguez Zapatero, a soros uniós elnökséget betöltő Spanyolország kormányfője és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke között. Közben a José Manuel Durao Barroso vezette új Európai Bizottság beiktatási folyamatát még mindig nem fejezte be az Európai Parlament, Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek pedig egyelőre még nem sikerült megmutatnia magát.
A súlyos görög költségvetési válság arról tanúskodik, hogy az eurózóna tagállamai között a pénzügyi politika összehangolása komoly hiányosságokat mutat, anélkül, hogy európai gazdasági kormányzásról egyáltalán szót lehetne ejteni – mutatott rá a Le Monde.
A szerkesztőségi írás szerint mindez egyszerre "túl sok hátrány az amerikai elnök szemében, akinek jobb dolga is akad". A kényes belpolitikai és gazdasági helyzetben, amikor az Egyesült Államok nagyhatalmi szerepét egyre inkább vitatják a világban, például Pekingben, nem meglepő, hogy
Obama nem kíván olyan találkozókon részt venni,
ahol nevetséges konfliktusokról van szó. A lap úgy tudja, hogy az amerikai diplomaták többször megpróbálták értésre adni az európai partnereknek, hogy "csak érdekes témákat" tűzzenek napirendre, s hogy nem lehet egyszerre az európai egységet hirdetni és közben egyéni tagállami találkozókat kérni Washingtonban.
Obamát az az európai szokás is aggasztja, amely arra kényszeríti, hogy a történelmi megemlékezések alkalmával a megértésre vagy az elismerésre vágyó európai partnerek mellett statisztáljon.
Az európai országok a koppenhágai klímacsúcs "csúfos kudarca" miatt is elhagyatva érezhetik magukat, mert nem sikerült a világot az általuk képviselt irányba terelniük, és nem tudtak követendő modellként fellépni, azaz sem példát nem mutattak, sem tekintélyt nem vívtak ki. Az Európai Unió kénytelen volt tudomásul venni, hogy nem meghatározó stratégiai partner. Ha az EU nem kíván még inkább a margóra szorulni, neki kell levonnia a tanulságot – írta a Le Monde.
Forrás: MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
