2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

2010 a világpolitikában

összefoglaló 2010. január 07. 11:50, utolsó frissítés: 11:50

Sikeres lesz-e az afganisztáni csapaterősítés és stratégia, felrobban-e Irán a belső és külső nyomástól, tovább vándorolnak-e a válsággócpontok Afrikában?



2010: rizikók és esélyek

A BBC elemzői 2010 legrizikósabb vállalkozásai közé sorolták az Egyesült Államok és Kína közötti, eddig működőnek bizonyult viszony fenntartását. Idén ez több erőfeszítésbe kerülhet mindkét fél részéről, és kevesebb látványos politikai eredménnyel kecsegtethet, ezért előbb-utóbb ismét felszínre kerülnek az ellentétek a két nagyhatalom kozött. Kérdés, Amerika tajvani fegyvereladásai, illetve Barack Obama elnök várható találkozója a dalai lámával mennyire borzolják majd fel a kedélyeket; a külügyi tiltakozáson, figyelmeztetésen túl Peking benyújtja-e majd a számlát, amiért ismét a "belügyeibe avatkoznak"?

Veszélyt jelent 2010-ben Irán is, ahol a belső és nemzetközi nyomás, az ellenzéki tüntetések, az atomprogram miatt kirótt szankciók fokozódó rizikót teremtenek arra, hogy Irán végül valóban konfliktust provokáljon.

Már a tavalyi év eleji világpolitikai témalistában fontos helyet kapott az iráni elnökválasztás. Ha nem is a remélt eredménnyel, azaz Mahmúd Ahmadinezsád leváltásával végződött, mindenképp politikai változásokat kiváltó folyamatok indultak el az országban. A nyáron és most decemberben levert ellenzéki tüntetések, az egyre dagadó elégedetlenség nem szűnik meg egyik napról a másikra; a BBC tudósítója szerint akár az is megtörténhet 2010-ben, hogy Ahmadinezsádot leváltják, és Hamenei ajatollah a mérsékelt ellenzékhez fordul, hogy együtt mentsék meg az iráni iszlám forradalmat.



Barack Obama és az Egyesült Államok számára idén kiderül, helyes volt-e a stratégiai döntés az afganisztáni csapaterősítésről. Stanley McChrystal tábornok megkapta, amit akart, a stratégiaváltást és az erőforrásokat, 2010-ben kiderül, hatékonyabbá és gyorsabbá válik-e a helyi afgán biztonsági erők kiképzése, az afgán lakosság bizalmának megnyerése – ehhez elsősorban az kell, hogy a NATO hadműveleteiben minimálisra csökkentsék a civil áldozatok számát.

Pakisztán mellett Jemen lehet a terrorellenes háború egyik következő színtere. Szomália, az évtizedek óta működésképtelen ország azonban továbbra is ideális menedékhely a terrorcsoportoknak. A szomáli kalózok elleni nemzetközi összefogás eredményessége is elválik az idén.



Zimbabwe és Szudán az a két nem működő afrikai állam, amely évek óta a Failed State Index legrosszabb eredményeit ismétli meg; Kongó, Kenya, Elefántcsontpart, Guinea, Közép-Afrikai Köztársaság és Csád pedig szintén kritikus értékelést kaptak a tavalyi Fund for Peace és Foreign Policy-kiértékelőn.

Mit jelent ez? Vándorló és terjedő válsággócpontokat egy szegénységtől, korrupciótól, túlnépesedéstől, az egykori és mostani gyarmatosítási törekvésektől és következményeitől sújtott kontinensen, amelynek a természeti erőforrások szűkösségével vagy kiapadásával is szembesülnie kell.

Közel-Keleten a helyzet rosszabb, mint tavaly ilyenkor: akkor még nem tűnt annyira távolinak az izraeli-palesztin megegyezés. A Netanjahu-kormány nagyon kevés engedményt tett a külső felszólítások hatására, a lakásépítések Kelet-Jeruzsálemben (ahol a jövendő palesztin állam fővárosa lehetne) folytatódnak, emiatt a palesztin vezetők is egyre pesszimistábban nyilatkoznak a megbékélés esélyeiről. Obamának annyit sikerült kiszorítania, hogy 10 hónapig Ciszjordániában nem építkezik Izrael - ez a határidő ősz elejére lejár, és mint a keményvonalas külügyminiszter, Avigdor Lieberman leszögezte, utána teljes gőzzel folytatják az építkezést.

Szintén az Obama-kormány fontos külpolitikai törekvései között szerepel az előrelépés a nukleáris leszerelés terén; Washington reményei szerint az Egyesült Államok és Oroszország idén új szerződést köthet a decemberben lejárt egyezmény helyett.

Ja, hát Oroszország: jelentős változások nem várhatók az új évben sem, a belpolitikában pedig szinte bizonyosan minden marad a régiben, átláthatatlan és szövevényes, még azt sem tudni: kié a hatalom. Vlagyimir Putyin volt elnöké, aki ma kormányfő, vagy az alkotmánynak megfelelően Dmitrij Medvegyev államfőé, akit Putyin jelölt ki utódának? – írja az MTI elemzője. A Kreml várhatóan tovább munkálkodik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz fűződő kapcsolatai javításán, de ez lassú folyamat, mert mindkét viszonyt komoly feszültségek terhelik: az EU-val sok más között az energiabiztonság és Oroszország Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozása kérdésében, a NATO-val legelső sorban annak keleti terjeszkedése miatt. A posztszovjet térségben Moszkva minden bizonnyal tovább igyekszik erősíteni befolyását.


2010: választások éve

Az európai intézményrendszer megújulása végbement ugyan a Lisszaboni Szerződéssel, de az EU vezetésének személyi összetétele csak ezután alakul át. Az unió legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak a régi-új elnöke, a portugál José Manuel Barroso már előterjesztette biztosjelöltjeit az egyes tárcák élére, de az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságai még nem hallgatták meg a jelölteket. Ha a bizottsági meghallgatások kielégítő eredménnyel zárulnak, az EP plénuma január végén szavazhat Barroso "második kormányáról", és az február elsején léphet hivatalba. Februárban egyébként rendkívüli csúcstalálkozót szentelnek az új uniós stratégiának, amely a gazdasági válságból való kilábalás utáni, 2020-ig tartó időszakra szól, és a munkahelyteremtésre fektet nagy hangsúlyt.

Nagy-Britanniában a konzervatívoknak történelmi esélyük van a Munkáspárttal szemben, hogy többséget szerezzenek a parlamentben. Magyarországon is jobboldali győzelem várható a tavaszi országgyűlési választásokon. Szlovákia és Csehország júniusban voksol az új parlamentre, Svédország szeptemberben, Lettország októberben szavaz.

Ugyancsak idén választások lesznek Bosznia-Hercegovinában is. A jugoszláv utódállamot alkotó három közösség, a szerbek, a horvátok és a bosnyákok azóta sem “szerették meg” egymást, mióta a daytoni szerződés értelmében létrejött a boszniai Szerb Köztársaságból, valamint a Horvát-Muzulmán Föderációból álló államképződmény. Boszniában nem javult a helyzet, az állam továbbra is működésképtelen; egyre nő a veszélye annak, hogy a szerbek beváltják régi fenyegetésüket, és kiszakadnak Bosznia-Hercegovinából.

2010-ben a Fülöp-szigeteken és Mianmarban is választásokat tartanak. A Fülöp-szigeteken májusban általános választások lesznek; az etnikai, vallási és politikai hovatartozás szerint is többszörösen megosztott, 92 millió lakosú országban már megkezdődött a kampány és a riválisok támogatóinak véres összetűzései, és mi lesz még májusig… Mianmarban még nem tűzte ki a katonai junta a pontos dátumot, de borítékolható, hogy a diktatúra alatt sínylődő ország polgárainak nem lesz részük valóban szabad választásban.


2010: még egy esély a Kiotó utáni egyezményre

November 29-december 10. között lesz a mexikóvárosi klímakonferencia, amely a 2009 évvégi koppenhágai kudarcot fogja a remények szerint orvosolni. A kibocsátás-csökkentés mértékét szabályozó, a kiotói egyezményt felváltó nemzetközi szerződést remélhetőleg valóban mexikóvárosi egyezménynek fogják nevezni, és 2011-et nem azzal kezdik a politikusok, hogy ismét egy utolsó utáni pillanatra tolják a döntést.

Az idei év egyébként a Biodiverzitás Nemzetközi Éve, ennek jegyében rengeteg konferenciát, tanácskozást szerveznek 2010-ben a fajok sokféleségéről és a biodiverzitás megőrzéséről.

2010 emellett a kultúrák közeledésének és az ifjúságnak a nemzetközi éve; az Európai Unióban pedig a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének nyilvánították.

Forrás: MTI, BBC, fundforpeace.org

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS