Kompromisszumra kész vezetők az EU élén
összefoglaló 2009. november 20. 12:27, utolsó frissítés: 12:36Egy haiku-költő és blogger, aki nem mellékesen kivezető utat talált a flamand-vallon ellentétekből, és egy munkáspárti szocialista bárónő, aki öt gyereket nevel.
Herman Van Rompuy belga miniszterelnök lesz az Európai Unió első elnöke, Catherine Ashton brit kereskedelmi EU-biztos pedig az első "külügyminiszter", pontosabb nevén kül- és biztonságpolitikai főképviselő – jelentette be az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki brüsszeli találkozóját követően.
Elmondta azt is, hogy – a csak erről a kérdésről tanácskozó rendkívüli ülésen – a döntés mind a 27 tagállam vezetőjének egyhangú egyetértésével született. Fredrik Reinfeldt kiemelte, hogy a megbízatások eldöntésével immár teljes körűen működhet a december elsején életbe lépő Lisszaboni Szerződés, amely 21. századira korszerűsíti az EU tevékenységét intézményes téren.
A csúcsértekezlet előtt még zsákutcának látszó személyi egyeztetésekben döntő fontosságúnak bizonyult, hogy a szocialista kormányfők Ashton személyében – az utolsó pillanatban – olyan közös jelöltet tudtak állítani a főképviselői posztra, aki minden tagállam számára elfogadható volt, és megkönnyítette a döntést az elnöki pozícióról is.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a záró sajtótájékoztatón a csütörtöki döntés bonyolultságát illusztrálandó a Rubik-kocka kirakásához hasonlította a tárgyalásokat.
Barack Obama amerikai elnök üdvözölte a kinevezéseket. Ez megerősíti az EU-t, hogy még erősebb partnere legyen az Egyesült Államoknak – nyilatkozta az elnök, hozzátéve, az USA-nak nincs jobb szövetségese az EU-nál a globális biztonság és fejlődés előmozdítására való törekvésében.
Van Rompuy, a kompromisszumkereső
A 62 éves Herman Van Rompuyt – aki szinte az ismeretlenségből emelkedett idén a belga miniszterelnöki, majd nem egészen egy év alatt az uniós elnöki székbe – elsősorban kompromisszumkereső képességéért méltatják.
Nyugalmat teremtett a flamand-vallon ellentétektől felbolydult Belgiumban. Nős, három gyereke van, számos nyelven beszél, anyanyelvén, flamandul haikukat ír és aktív blogger.
Megválasztása után hangoztatta, hogy az unión belüli tárgyalásokon olyan hozzáállást igyekszik majd kialakítani, amely minden tagország érdekeire és érzékenységeire tekintettel van.
Az unió rövid távú céljai közül kiemelte a decemberi koppenhágai klímakonferencia sikerre vitelét és a munkahelyteremtést, hosszabb távon pedig az unió egységének és szervezettségének fokozását. Kiállt a további bővítés, valamint az unió világban játszott szerepének növelése mellett is.
Ashton: egy nő a csúcsvezetésben
Az 53 éves Ashton – akinek hivatalos címe északnyugat-angliai születési helye után Upholland bárónője – tavaly óta az Európai Bizottság kereskedelmi felelőse, előzőleg pedig a brit Lordok Házának vezetője volt. Öt gyereket nevel férjével, Peter Kellner újságíróval.
Mostani megbízatásában alighanem jelentős szerepet játszott nemzeti és politikai (munkáspárti) hovatartozása, valamint neme is. (A női vezetők arányán javítandó, sokan lobbiztak azért, hogy valamelyik csúcsvezetői tisztséget egy női jelölt kapja.)
Sajtótájékoztatóján Ashton azt hangoztatta, új munkakörében arra fog törekedni, hogy megfelelően képviselje az unió közös értékeit. Ashton megbízatásához hivatalosan még az Európai Parlamentnek is hozzá kell járulnia, de valamennyi nyilatkozó komoly reményét fejezte ki, hogy ennek nem lesz akadálya.
A svéd miniszterelnök a találkozót lezáró sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács főtitkári posztját a jövőben Javier Solana főképviselő eddigi helyettese, a francia Pierre de Boissieu tölti be. Bürokratikus jellegű pozícióról van szó, de az uniós intézmény gyakorlati működésében meghatározó szerepet játszó megbízatásról. Az állam- és kormányfők elismerésüket fejezték a külügyi főképviselő posztján egy évtizedet eltöltött Solanának.
Le Monde: nincs elképzelés a jövőről
Az Európai Unió legnagyobb problémája, hogy a vezetőinek nincs elképzelése a szervezet jövőjéről – írta az uniós csúcspozíciókról való egyeztetés kapcsán a Le Monde című napilap csütörtök délután megjelent számában. A cikkíró Piotr Smolar szerint olyan ambiciózus, de realista politikai stratégiára lenne szükség, amely figyelembe veszi a gazdasági válság következményeit és az embereknek a brüsszeli technokraták iránti ellenérzéseit is.
Piotr Smolar szerint két olyan téma van, amelynek kapcsán érdemes közös európai gyökerekről, békéről és biztonságpolitikáról beszélni: a balkáni és a törökországi bővítés. Tíz évvel ezelőtt a NATO-bombázások vetettek véget a balkáni térség háborúinak: a helyzet ma sem idilli, de ígéretes, s egy nap az egykori Jugoszlávia volt országai is ott lesznek az Európai Tanácsban. "Az a nap csodálatos lesz. Ezt kell kívánni, követelni, erről kell pedagógiai beszédeket tartani" – fogalmazott a cikkíró.
Törökország kapcsán pedig úgy vélte, hogy a közvéleményben uralkodó előítéletek és félelmek ellen nemhogy nem harcolnak eléggé az uniós vezetők, hanem még politikai számításból szítják is azt. Törökország jelöltsége Európa számára a történelmi lehetőséget kínálja arra, hogy határairól és identitásáról tegyen fel kérdéseket. Hacsak nem dönt a vitáról egyik vagy másik irányban anélkül, hogy magát a vitát megrendezné – írta a Le Monde.
Forrás: BBC, MTI
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
