2026. április 4. szombat
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Stagnál a korrupcióellenes küzdelem Romániában

összefoglaló 2009. november 19. 09:49, utolsó frissítés: 09:49

A Transparency International idei listáján Új-Zéland a legkevésbé korrupt ország. Románia világviszonylatban 71., az uniós országok közt utolsó helyen áll.



A Transparency International (TI) éves korrupciós listáján az idén a legkevésbé korruptnak minősített ország Új-Zéland, majd a sorban Dánia, Szingapúr, Svédország, Svájc, Finnország, Hollandia és Ausztrália következik. Magyarország az idén egy helyet javítva a 46. helyre került a listán, Románia a 71. helyezett Görögországgal, Bulgáriával és Macedóniával együtt.


Románia egyébként a Európai Unió sereghajtója

a másik két tagállammal együtt. A globális rangsorban olyan államok minősültek kevésbé korruptnak Romániánál, mint Dél-Afrika, Malajzia, Kuba, Törökország, Tunézia, Kuwait vagy Ghána.


A szervezet kedden Berlinben közzétett éves jelentése szerint Szomália és Afganisztán a világ két legkorruptabb országa. Nem sokkal marad le Mianmar, Irak, Szudán és Csád sem, majd a posztszovjet országok, Üzbegisztán és Türkmenisztán következnek Irán és Haiti társaságában. A korrupciós mutató tekintetében a tavalyihoz képest jelentősen visszaesett Ukrajna, amely Oroszországgal együtt "holtversenyben" a 146. helyen áll. Oroszország pozíciója egyébként a tavalyihoz képest alig változott.

A korrupció ellen küzdő, nemzetközi társadalmi szervezet idei listáján 180 ország szerepel. Az összehasonlító jelentés mindenekelőtt a közszféra korrupcióját méri, és elsősorban befektetők, üzleti, illetve kockázati elemzők véleményét tükrözi. A helyezés mellett szerepel az úgynevezett korrupciós index is, amely számos nemzetközi tekintélyű szakértő és független intézet véleményén alapul. A szóban forgó index 0 és 10 között osztályozza a korrupció mértékét az egyes országokban, 5 alatt súlyosnak, 3 alatt pedig már válságosnak minősítve a helyzetet.

Magyarország az idén is – akárcsak tavaly – 5,1-es osztályzatot kapott, és ezzel közepesen korrupt országnak számít, a helyezése eggyel javult. Románia szintén tavalyi eredményét hozza, 3,8 pontot kapott. Míg Bulgária a tavalyi eredményéhez képest 0,2 pontot javított, Romániának 2002 óta ez az első éve, hogy


nem mutat előrelépést a korrupció elleni küzdelemben.

Görögország 0,9 pontot rontott tavalyhoz képest, így került a három uniós tagállam ugyanarra a szintre 2009-ben.



A Transparency International romániai szervezete szerint a romániai stagnálás a törvényi és intézményes rendelkezések stratégiai összehangolása hiányának tudható be. Romániában az elmúlt évben sérültek a jogtisztesség garanciái, megkérdőjeleződtek a reformok és az egész ország hitelessége.

Az egyik leginkább érintett terület az igazságszolgáltatás. Ebben a pillanatban sincs egy koherens stratégia, amely a reformok folytatását célozná. Egy másik problémás terület a közbeszerzéseké, valamint a köztulajdonban lévő erőforrások felhasználása. Ez gyakorolta a leginkább negatív hatást a vállalkozói szférára. A közpénzek korrekt elköltéséért felelős ellenőrző mechanizmusok nem működnek, ez pedig a gazdasági válsággal és az államadósság növekedésével együttesen


Románia versenyképességének nagy mértékű csökkenéséhez

vezetett az európai uniós alapok piacán – áll a Transparency International romániai szervezete november 17-i közleményében.

A hatalmi ágak közti konfliktusok pedig odavezettek, hogy egyes intézkedések hitelüket vesztették, vagy nem ültették megfelelően gyakorlatba őket. A szervezet ezért azt szorgalmazza, a bukaresti döntéshozók “tegyenek bizonyosságot érettségükről”, a három hatalmi ág tartsa tiszteletben egymás hatáskörét.

Javasolja egy országos korrupcióellenes stratégia kidolgozását is, a korrupcióellenes közpolitikák “újraindítását” minden szinten és intézményben. Sürgeti az igazságszolgáltatás reformjának folytatását abban a szellemben, ahogy azt elkezdték az országban, még az uniós csatlakozásra való készülés feltételei által kényszerítve. A végcél az igazságszolgáltatásnak egy minőségi közszolgáltatássá való alakítása lenne.

A Transparency International Romania ugyanakkor sürgeti a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tételét. Elítéli a közigazgatás


politikai érdekek mentén történő kisajátítását,

és a politikai alapon történő kinevezések gyakorlatának felszámolását szorgalmazza.



A globális jelentés okokat nem elemez, az úgynevezett korrupciós észlelési index a nemzetközi üzleti közvélemény álláspontját tükrözi az adott ország korrupciós kockázatairól, és elsősorban a közszféra, nem pedig az üzleti szektor korrupciójával foglalkozik.

A tekintélyes nemzetközi szervezet szakértői jelentésükben rámutattak: a legkorruptabbnak számító országokban a különböző háborúk, illetve etnikai konfliktusok, a növekvő elszegényedés mellett a lakosságot a jogállami intézmények működésének csődje, az igazságszolgáltatás korrupciója, valamint a hatékony parlamenti ellenőrzés teljes hiánya és ezzel párhuzamosan az elharapódzó megvesztegetés is sújtja.



A beszámolóból kitűnt az is, hogy az egy év óta tartó nemzetközi gazdasági, illetve pénzügyi válság


szerte a világon hozzájárult a korrupció erősödéséhez.

A jelentés hangsúlyozta: mind a gazdagabb, mind a szegényebb országokban az eddiginél erőteljesebb intézkedéseket kell tenni a korrupció leküzdésére. Rámutatott arra is, hogy bár gazdagabb országokban különböző csomagtervet fogadtak el a korrupció visszaszorítására, a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatósága még mindig nem biztosított megfelelően.

A dokumentumot a Transparency International immár hagyományosan megküldi az érintett országok kormányainak, és reméli, hogy az abban foglaltakat figyelembe is veszik.

Forrás: MTI, www.transparency.org, www.transparency.org.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS