Országos vita a nemzeti identitásról Franciaországban
összefoglaló 2009. november 05. 14:18, utolsó frissítés: 14:18Összeegyeztethető-e az egész testet takaró női muzulmán ruha, a burka viselete a francia nemzeti értékekkel? Egyáltalán mit jelent ma franciának lenni?
Eric Besson bevándorlásügyi és nemzeti identitási miniszter kezdeményezésére hétfőn hivatalosan kezdetét vette Franciaországban a vita a nemzeti identitásról, amelyet a prefektúráknak kell megszervezniük országszerte a helyi politikusok, vallási vezetők, egyesületek, tanárok, diákok, szülők, szakszervezetek és vállalatok részvételével.
A "mit jelent ma franciának lenni" kérdésről január végéig tartó nemzeti eszmecsere – amely a miniszter szerint hozzájárulhat a nemzeti identitás értékeinek és a francia nemzettudat megerősítéséhez – február 4-én egy nagyszabású tudományos kollokviummal zárul.
A kormányzat olyan kérdések megvitatását javasolja, mint például kötelezővé kellene-e tenni évente egyszer vagy kétszer a himnusz eléneklését a fiataloknak; mivel járult hozzá a bevándorlás a nemzeti identitáshoz; hogyan lehet integrálni a volt gyarmatokról érkezőket;
be kell-e tiltani a burka viseletét Franciaországban.
Most a tárca honlapján bárki megfogalmazhatja, hogy számára mit jelent franciának lenni. Az első nyilvános vitára a bevándorlási és nemzeti identitási minisztériumban november 24-én kerül sor.
“A vita lehetőséget ad arra, hogy megpróbáljuk meghatározni, mit tartunk meg a múltunkból, mert egy nagyon gazdag kulturális örökség letéteményesei vagyunk; valamint azt, hogy melyek ma az értékeink: a szabadság, egyenlőség, testvériség, de a szekularizáció, a nemek közti egyenlőség, a közszolgálatiság is, illetve hogy mi a közös jövőnk” – fogalmaz videóüzenetében a miniszter.
Vita eddig elsősorban a politikai pártok között alakult ki arról, mi értelme van egy ilyen nemzeti eszmecserének. Az ellenzéki Szocialista Párt szerint a jövő tavasszal esedékes regionális választások előtt Nicolas Sarkozy elnök egy "szegényes politikai kommunikációs akció" formájában olyan témákkal – identitás, bevándorlás, közbiztonság –
kívánja elterelni a figyelmet a kormányzat körüli botrányokról,
amelyekkel a 2007-es elnökválasztás előtt sikeresen hódította el a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) szavazótáborának egy részét. Az elnökválasztás baloldali vesztese, Ségolene Royal is úgy véli, hogy elterelő hadműveletről van szó, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy valós kérdés a nemzeti értékek körüli vita.
A nemzeti identitásról és értékekről évek óta párbeszédet követelő szélsőjobboldali párt alelnöke, Marine Le Pen is úgy fogalmazott, hogy egy "mediatizált választási akcióról" van szó az FN szavazótáborának elhódítása érdekében. "A kormányzat hátsó gondolatatai, még ha nem túl szépek is, számomra másodlagosak. Az a lényeg, hogy végre megnyitják a vitát. De azt lojálisan kellene megrendezni. Na, ebben komolyan kételkedem" – hangsúlyozta a szélsőjobboldali politikus.
Míg a kormánypárti képviselők többsége támogatja a kezdeményezést, a kormány szocialista tagjai szkeptikusak. Martin Hirsch szolidaritási ügyekkel foglalkozó kormánybiztos szerint Franciaországnak "nincsenek identitási problémái, ez 100 százalékosan politikai vita". Bernard Kouchner külügyminiszter pedig úgy vélte, hogy Franciaország "jövője Európa, erről kellene vitát rendezni, függetlenül Franciaország értékeitől, amelyeket mindenki jól ismer és elismer".
Egy vasárnap közzétett reprezentatív felmérés szerint a franciák 60 százaléka "jó dolognak" tartja a nemzeti vita megrendezését, s 80 százalékuk úgy véli, hogy a francia identitás
egyik legfőbb összetevője a francia nyelv ismerete.
A himnusz a megkérdezettek 77 százalékának, a nemzeti lobogó 88 százalékuknak fontos. Franciaország identitásában a megkérdezettek 31 százaléka szerint nagyon fontos, 42 százaléka szerint pedig elég fontos a bevándorlók befogadása.
A bevándorlásügyi miniszter korábban leszögezte, számára az egész testet takaró női muzulmán ruha viselete nem összeegyeztethető a nemzeti értékekkel. "Ami engem illet, nem szeretnék burkákat látni az utcán" – jelentette ki Eric Besson az LCI televízióban.
A burka "ellentétes a nemzeti értékekkel", és viselete sérti a nők emberi jogait, illetve a franciák egyenlőség melletti elkötelezettségét – vélekedett a miniszter.
Nicolas Sarkozy francia elnök is hasonló értelmű kijelentéseket tett a burkaviselésről.
A francia parlament egyébként júniusban parlamenti bizottságot hozott létre a burka tanulmányozására, miután vita robbant ki a viselet esetleges betiltásáról. A testület, amelyben minden párt képviselteti magát, júliusban kezdte meg munkáját, és hat hónapig vizsgálja a kérdést.
Az uniós tagállamok közül Franciaországban él a legnagyobb muzulmán közösség, tagjainak számát megközelítőleg 5 millióra becsülik. Ők is megosztottak a tekintetben, hogy betiltsák-e a burka viselését vagy sem.
Egy befolyásos muzulmán nagyajatollah, Mohammed Hussein Fadlallah szerint ahogy azt sem szabad kötelezővé tenni, hogy a nők viseljék a ruhadarabot, úgy tiltani sem kellene, sőt tisztelni azok döntését, akik szabad akaratukból teszik ezt.
Egy muzulmán kormánytag ugyanakkor kifejtette a Financial Timesnak, a lepel viselése a nők elnyomásának szimbóluma. Fadela Amara városrendezési miniszter támogatja a burka betiltását még akkor is, ha a majdani rendeletet nehéz lesz betartani és alkalmazni. Franciaország “jelzőfény” volt az iszlám modernizációnak, és
szükséges harcolni “a radikális iszlám rákja ellen,
amely teljesen eltorzítja az iszlám üzenetét”, nyilatkozta. Az algériai származású miniszterasszony szerint ha betiltják a burkát, az segíteni fog a muzulmán nőknek, hogy kiálljanak a szélsőségek ellen a saját közösségükben.
“A legtöbb muszlim ellenzi a burkát. Nyilvánvaló, miért. Mi, akik szülőhazánkban a nők jogaiért harcoltunk – most elsősorban Algériára gondolok – tudjuk, mit jelképez, és azt is, milyen obskurus politikai projekt húzódik mögötte, amelynek célja az alapvető szabadságjogoktól való megfosztás” – idézte a BBC a miniszter szavait. Szerinte az iskolai kendőviselést 2004-ben betiltó rendelet is segített a muzulmán nőknek, hogy szembenézzenek saját közösségükben a hímsovinizmus jelenségével.
Forrás: MTI, BBC, AP/www.nydailynews.com
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket