Mentességet kap Csehország az alapjogi charta alól
összefoglaló 2009. október 30. 13:32, utolsó frissítés: 13:55Václav Klaus még november folyamán aláírhatja a cseh ratifikációs okmányt; a lisszaboni szerződés már december elsején hatályba léphet.
Szabad az út a Lisszaboni Szerződés cseh ratifikációja előtt – közölte csütörtök este Brüsszelben Fredrik Reinfeldt, az EU soros elnökségét ellátó Svédország miniszterelnöke.
Mint kiemelte, annak a lábjegyzetnek a szövegét, amelyet Václav Klaus cseh államfő felvetése nyomán megfogalmaztak az EU csúcstalálkozójának a résztvevői, a Csehország szomszédságában fekvő országok is jóváhagyták.
Klaus azt követelte, hogy Csehország kapjon felmentést a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól, nehogy arra hivatkozva a második világháború után az úgynevezett Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából elűzött szudétanémetek leszármazottai kártérítési igényekkel léphessenek fel.
"A megállapodást az tette lehetővé, hogy sok európai politikus erőt és jóakaratot tanúsított" – fogalmazott Reinfeldt.
Bajnai Gordon magyar miniszterelnök megerősítette, hogy elhárult az akadály a Lisszaboni Szerződés életbe lépése elől.
"Sikerrel érvényesítettük a magyar érdekeket.
Sikerült világossá tenni, hogy a Benes-dekrétumok, az alapjogi charta és a Lisszaboni Szerződés között semmiféle összefüggés nincs" – közölte.
Az Európai Tanács magyar kérésre, német és osztrák támogatással külön aláhúzta, hogy a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió alapjogi chartája a jövőről szól, és kizárólag olyan ügyekben érvényes, melyeket az európai uniós jog szabályoz.
Így ismételten megerősítést nyert, hogy a charta a múltra semmiképpen nem vonatkozik – értelmezte az elfogadott szöveget a magyar kormányfő.
Mint arra Bajnai utalt, teljesült az a magyar cél is, hogy a Benes-dekrétumokra még közvetett utalás se történjen a szövegben. Így a mostani döntés "nem szolgálhat utólagos igazolásul a Benes-dekrétumok vitatott pontjait illetően, nem tépi fel a történelem fájó sebeit".
"A cseh köztársasági elnök valamilyen okból fontosnak tartotta, hogy a cseh állampolgárok ne élvezhessék
az alapjogi charta teljes értékű védelmét.
Csehország így ígéretet kapott arra, hogy az Egyesült Királysághoz és Lengyelországhoz hasonlóan később mentesülhet a charta kötelező joghatósága alól. A mentességről mind a 27 tagállamnak együtt kell majd döntenie, és akkor lép hatályba, ha külön eljárás keretében mindannyian ratifikálják" – emelte ki a magyar miniszterelnök. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy Szlovákia végül nem kérte ugyanezt az alapjogi charta alóli mentességet.
A svéd kormányfő szintén kitért arra, hogy az alapjogi charta hatálya alól a cseheknek adandó mentességet nem most kell ratifikálniuk a tagállamoknak. "Nem tudom, mikor, de egy későbbi időpontban" – mondta Reinfeldt.
Jan Fischer cseh miniszterelnök szerint immár semmi nem akadályozza a Lisszaboni Szerződés csehországi ratifikációs folyamatának gyors lezárását. Jirí Weigl, Klaus hivatalának vezetője azt mondta, hogy a köztársasági elnök
nagyon jónak találja az elért eredményt,
és nem fog több aggályt felvetni a szerződéssel kapcsolatban. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is úgy értékelte a fejleményeket, hogy minden politikai akadályt sikerült eltávolítani az útból, és hogy a Lisszaboni Szerződés nagyon gyorsan életbe léphet, miután azt jóváhagyja a cseh alkotmánybíróság.
Diplomaták közlése értelmében a tagállamok állam-, illetve kormányfői által elfogadott formula biztosítja azt, hogy a Benes-dekrétumokat az európai jog nem nyilváníthatja érvénytelennek. E veszély azonban a cseheken kívül a többi ország szerint nem is állt fenn, hiszen a Lisszaboni Szerződésnek és az ahhoz kapcsolódó alapjogi chartának nincs visszamenő hatálya.
A francia tárgyalóküldöttség tagjainak vélekedése szerint amennyiben a cseh alkotmánybíróság a jövő kedden elveti a Lisszaboni Szerződéssel szemben felhozott alkotmányossági aggályokat, akkor Václav Klaus még november folyamán aláírhatja a cseh ratifikációs okmányt, és azt a hónap végéig Rómában letétbe lehet helyezni. Ebben az esetben számolni lehet azzal, hogy a Lisszaboni Szerződés
december elsején hatályba lép.
Azzal, hogy elhárult a politikai akadály a Lisszaboni Szerződés értelmében létrehozandó új uniós tisztségek betöltése elől is, a csúcstalálkozón hírek szerint megállapodás született arról, hogy az Európai Tanács elnöke néppárti, a saját diplomáciai apparátussal megerősítendő külügyi főképviselő pedig szocialista lesz.
Szintén elindulhat az EU legfőbb végrehajtó testületének, az új összetételű Európai Bizottságnak a létrehozása. Mint Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke közölte, az EP-ben november 25-től megkezdhetik az uniós biztosjelöltek bizottsági meghallgatását.
A csúcstalálkozó első napján nem jutottak megállapodásra az állam- és kormányfők a káros éghajlatváltozás elleni védekezést célzó nemzetközi tárgyalásokon képviselendő uniós álláspont még nyitott kérdéseiben. Uniós diplomaták kiszivárogtatták, hogy péntekre a résztvevők módosított javaslatot várnak a svéd elnökségtől.
Forrás: MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
