A második forduló is eredménytelen volt a török elnökválasztáson
2007. augusztus 24. 18:01, utolsó frissítés: 18:01
Abdullah Gül török külügyminiszter, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) államfőjelöltje a pénteki második szavazáson sem kapta meg a török parlamentben az elnökké választásához szükséges kétharmados többséget.
337 szavazatot kapott, márpedig legalább 367-re lett volna szükség megválasztásához - közölte a török NTV hírtelevízió.
Az augusztus 28-i harmadik fordulóban minden bizonnyal megválasztják államfőnek a tekintélyes diplomatát, akinek nagy szerepe volt abban, hogy Ankara megkezdhette csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. Akkor ugyanis már a szavazatok abszolút többsége - 276 szavazat - is elegendő a török alkotmány szerint. Mivel Gül pártja, az iszlamista mozgalomból kinőtt AKP 340 képviselővel rendelkezik az 550 fős törvényhozó testületben, szinte biztosra vehető a keddi harmadik forduló eredményessége. A most kapott 337 voks bőven elég lenne akkor Gülnek ahhoz, hogy Törökország tizenegyedik elnökévé váljék.
A két másik jelölt közül Sabahattin Cakmakoglu, a szélsőjobboldali, nacionalista Nemzeti Akciópárt jelöltje 71, Hüseyin Tayfun Icli, a szociáldemokrata irányultságú Demokratikus Baloldal Pártjának jelöltje pedig 14 voksot kapott a pénteki szavazáson.
Az ország világi elitje tavasszal megakadályozta Gül megválasztását, attól tartva, hogy az AKP politikusa felhasználhatná államfői pozícióját az ország világi berendezkedésének megváltoztatására. A hadsereg, amely a világi berendezkedés legfőbb őrének tekinti magát, közbelépéssel fenyegetőzött Gül megválasztásának esetére. Időközben előre hozott választásokat rendeztek, s az AKP megnövelte parlamenti többségét.
A török államfői tisztség viszonylag szűk hatalmi jogkörrel jár. Az elnök megvétózhatja ugyan a parlament által megszavazott törvényeket, de nem akadályozhatja meg, csak késleltetheti a jogszabály elfogadását. Ha ugyanis a törvényhozó testület újra megszavazza a törvényt, akkor már nincs lehetősége az elnöknek újabb vétóra. Az államfő nevezi ki az ország nagyköveteit és vezető bíráit is. (MTI/Reuters/AP/AFP)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
