Eredménytelen volt a török elnökválasztás első fordulója
2007. augusztus 21. 10:42, utolsó frissítés: 10:42
Nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget hétfőn Abdullah Gül külügyminiszter, a kormányzó konzervatív vallásos Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) jelöltje a török elnökválasztás első fordulójában.
Gül 341 szavazatot kapott, huszonhattal kevesebbet, mint amennyi szükséges lett volna ahhoz, hogy már az első fordulóban megválasszák. Ellenjelöltjei közül Sabahattin Cakmakoglu, a szélsőjobboldali, nacionalista Nemzeti Akciópárt jelöltje 70, Hüseyin Tayfun Icli, a szociáldemokrata irányultságú Demokratikus Baloldal Pártjának jelöltje mindössze 13 szavazatot szerzett - közölte Köksal Toptan, a parlament elnöke.
A török államfőt a parlament választja, s a szabály az, hogy a képviselők minimum kétharmadának részvételével lebonyolítandó első két szavazási fordulóban a voksok kétharmadát kell megszerezni a győzelemhez. A három jelölt közül Gül kapta a legtöbb szavazatot, de nem érte el a kétharmados többséget.
A következő szavazási fordulót péntekre tűzték ki, akkor szintén kétharmados többségre lesz szükség. Az augusztus 28-ra tervezett harmadik fordulóban már elég az egyszerű többség is. Ez 276 szavazatot jelent az 550 fős parlamentben. Mivel Gül pártjának, az iszlamista mozgalomból kinőtt AKP-nak kényelmes többsége van a törvényhozó testületben, a jelenlegi külügyminiszternek legkésőbb a harmadik fordulóban minden bizonnyal el kell nyernie az elnöki tisztséget.
Az ország világi elitje tavasszal megakadályozta Gül megválasztását, attól tartva, hogy az AKP politikusa felhasználhatná államfői pozícióját az ország világi berendezkedésének megváltoztatására. A hadsereg, amely a világi berendezkedés legfőbb őrének tekinti magát, közbelépéssel fenyegetőzött Gül megválasztásának esetére.
Időközben előre hozott választásokat rendeztek Törökországban, s az AKP megnövelte parlamenti többségét.
A török államfői tisztség viszonylag szűk tényleges hatalmi jogkörrel jár, de az államfő megvétózhatja a parlament által megszavazott törvényeket. Ezzel azonban nem akadályozhatja meg, csak késleltetheti a jogszabály elfogadását, mert ha a törvényhozó testület újra megszavazza a törvényt, akkor az elnök már nem élhet újra vétójogával. Az államfő nevezi ki az ország nagyköveteit és vezető bíráit is. (MTI/AP/AFP/Reuters/dpa)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
