Visszalép az államfőjelölt török külügyminiszter. Közvetlen elnökválasztást szerveznek?
2007. május 07. 13:56, utolsó frissítés: 13:56
Abdullah Gül török külügyminiszter bejelentette vasárnap, hogy visszalép az államfőjelöltségtől, miután pártjának, az iszlám gyökerű, kormányzó Igazság és Fejlődés Pártnak (AKP) a parlamentben aznap sem sikerült biztosítania az elnökválasztáshoz szükséges létszámot.
Az alkotmánybíróság keddi döntése értelmében a parlament 550 képviselőjéből legkevesebb 367-nek kell részt vennie a szavazáson ahhoz, hogy a törvényhozás szavazóképes legyen. Elnököt pedig az első két szavazási fordulóban kétharmados többséggel kell választania a parlamentnek. Az ellenzéki képviselők az általuk meghirdetett bojkottnak megfelelően sem az első alkalommal, sem a most megismételt első fordulóban nem jelentek meg a parlamentben.
Az elnökválasztás második fordulóját május 9-én tartják.
A parlamentnek eredetileg csütörtökön kellett volna szavaznia a választás megismételt első fordulójában az egyetlen államfőjelöltről, aki az AKP jelöltje, de a szavazást a héten vasárnapra halasztották. Ha a május 9-i, második forduló sem vezet eredményre, akkor május 12-én, illetve 15-én folytatódik a szavazás. A harmadik fordulótól már elegendő az egyszerű többség megszerzése.
"Hivatalossá vált: a parlament nem képes megválasztani az államfőt. Az egyedüli kivezető út ebből a helyzetből az, ha a nép választja az elnököt" - hangoztatta vasárnap Dengir Mir Mehmet Firat, a kormányzó AKP egyik törvényhozója.
Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök már korábban amellett tört lándzsát, hogy az államfőt a jövőben közvetlenül a nép válassza meg, ehhez azonban alkotmánymódosításra volna szükség.
Szombat este egy parlamenti bizottság jóváhagyta a módosítást a közvetlen elnökválasztásról. A javaslat várhatóan már a hét folyamán a törvényhozás egésze elé kerül, s ha megszavazzák, az idén megtartható lenne az első közvetlen elnökválasztás. A kormánypárt törvényhozói már korábban jelezték, hogy ha az alkotmánymódosítást idejében megszavazzák, Törökország egy időben tarthat parlamenti és elnökválasztást. Az ankarai törvényhozás csütörtökön döntött arról, hogy július 22-re előrehozzák a novemberre esedékes parlamenti választásokat.
Szombaton több mint tízezren tüntettek két nyugat-törökországi városban az iszlamista kormány ellen és az ország világi jellegének megőrzéséért. Korábban már számos hasonló tüntetés volt az ország különböző városaiban, köztük a főváros Ankarában, illetve a legnagyobb városban, Isztambulban, ahol a demonstrálók száma elérte az egymilliót is. A szombati események színhelye Canakkale és Manisa volt, mindkettő közel az Égei-tenger partjához.
A tüntetéseket Gül államfői jelölése váltotta ki. Az ellenzék túlságosan iszlámbarátnak tartja a külügyminisztert, aki tárcát viselt Necmettin Erbakan vallásos alapokon álló kormányában az 1990-es években is, felesége pedig csakis iszlám fejkendőben jelenik meg a nyilvánosság előtt. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
